HTML

Az oroszok már nincsenek a spájzban...

Minden, ami Oroszország - politika, gazdaság, társadalom, kultúra.
Rólunk bővebben: ars blogotica
Ide írhatsz nekünk
Legelkötelezettebb rajongóinknak: Facebook- és Iwiw-klub

Friss topikok

Címkék

abházia (6) abramovics (3) abszurd (5) agresszió (3) alekszij (3) alkohol (6) animáció (13) autó (3) british council (3) bulvár (3) bush (4) cccp (4) cenzúra (3) csecsenföld (4) déli áramlat (5) dél oszétia (8) demokrácia (5) elnök (3) elnökválasztás (8) energia (3) esterházy (3) eu (9) film (11) foci (5) gabona (3) gáz (35) gazdaság (29) gazprom (25) gázvezeték (8) gázvita (5) gorbacsov (5) grúzia (12) gyurcsány (5) háború (8) hodorkovszkij (4) hoki (3) infláció (4) interjú (3) irodalom (7) janukovics (3) jelcin (4) juscsenko (5) kampány (3) karácsony (4) karikatúra (6) kaszparov (3) kaukázus (6) kémkedés (3) képek (6) kína (3) költészet (3) korrupció (4) koszovó (5) kritika (3) kudrin (3) külpolitika (11) kultúra (25) kvn (4) leningrád (7) litvinyenko (3) magyar (3) medvegyev (70) mese (7) monopólium (3) montázs (3) moszkva (14) művészet (5) nabucco (4) nacionalizmus (3) nagy péter (3) nato (6) obama (3) olaj (12) oligarcha (4) oligarchák (3) olimpia (11) orosz (8) oroszország (6) orosz demokrácia (3) peking2008 (6) per (3) peresztrojka (3) poén (5) politika (6) programajánló (3) putyin (82) rajzfilm (4) roman abramovics (4) rotfront (3) rubel (5) sajtófigyelés (3) sajtószemle (8) sport (8) szaakasvili (3) szavazás (4) szavolszkij (3) szentpétervár (13) színház (4) szocsi (6) szovjetunió (6) sztálin (4) tandem (6) társadalom (7) tévé (3) tilos (4) történelem (14) turizmus (5) tyimosenko (5) ukrajna (16) usa (5) utazás (4) választások (15) válság (6) vicc (10) video (3) viszockij (4) vízum (3) vodka (10) vörös hadsereg (3) vörös tér (3) vostock (3) zene (14) zjuganov (3) zsirinovszkij (6) zubkov (4) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

DDT - volt, van, lesz

2008.03.28. 12:03 Volk

     Bocsáttassék meg a szerzőnek, hogy régi vágyát váltja valóra, és előveszi zenélő vesszőparipáját.
     Rég tudjuk – és az elmúlt század megerősített ebbéli hitünkben –, hogy az idővel a dolgok megromolhatnak. A sikerrel szintén. A kettő együtt pedig bámulatos rohadást, de legalábbis metamorfózist képes produkálni. Szétmállanak a rockzenei mérföldkövek, már csak fakuló fényképeken nézegethetjük a korszakalkotó Black Sabbath (EN) egykor sokkoló Ozzy Osbourne-ját, ahogy Parkinson-kórtól reszketve behódol a tömegmédiának, vagy a valaha tomboló Metallicát a trendi, ötletmentes biznisszel megfertőzve. A metamorfózisra ékes példa a mi jó, hazai Tankcsapdánk, amely a másfél évtized alatt az underground klubok mocskában rohadó Johnnytól eljutott a Fonogram gáláig (ki-ki döntse el maga, hogy ez evolúció, avagy degeneráció). Legendák azokból lettek, akik időben abbahagyták. Vagy tragikusan, mint a Queen (HU), vagy a pályafutáshoz méltó módon, mint a Nirvana (HU). Mi most egy kivételhez nyúlunk, amely erősíti a szabályt.
 
     Röpke 28 évvel ezelőtt, a messzi-messzi Baskíriában (HU), Ufa (HU) városában, Jurij Juljanovics Sevcsuk összebarátkozván négy fiatalemberrel megszülte a baljós hangzású DDT rockegyüttest. Bár a KGB természetesen a vegyszerre (HU) gondolt, és az ennek kapcsán felmerülő asszociációkra, a rövidítés prózaibb jelentést takar: „Dom Gyetszkava Tvorcsesztva” – Gyermek-alkotóház. De nem ez a lényeg. A banda az undergroundból indulva a megboldogult Szovjetunió egyik legnevesebbje lett a rock&roll műfajában. És a csattanó: máig az maradt. Nem azért, mert ne lett volna választék, hisz már létezett a Masina Vremenyi (HU), az Akvarium (HU), a Nautilus Pompilius (EN, RU), a KINO (HU) és mások. És nem is azért, mert ezek (többségük fizikailag is) ne maradtak volna fenn napjainkig. Tegyük hozzá: A „rendszerváltás” után gombamód megszaporodtak az orosz rockerek (is), és – valljuk be – az orosz és a nyugati MTV közt a nyelven kívül nem sok a különbség.
 
 
     A DDT titka
 
     „Az égen szivárvány függött, és egy disznó ült rajta … Hé, te disznó, hogyan tudtál oly magasra felrepülni? … Rám hördült a disznó: ostoba vagy, pajtás, nem tudsz te élni, jó kapcsolatok nélkül most nem megmaradsz meg…” (Disznó a szivárványon, 1982).
 
     „Tegnap a titkosszolgálat tábornokával ittam … hatalmas volt, mint az egész háza; ittunk uszodában, irodában, szaunában, céllövöldében … Azt mondja: fiam, igyunk Putyinra, bár belőle is elegünk van; mindenünk megvan, de szeretnénk, hogy szigorúbban virágozzon az ország … A harmadik után felbátorodtam, megkérdeztem: kinek a pénzéből van a palota? Azt válaszolta: nem a te dolgod, kutya! … Holnap egy belügyes tábornokkal iszom.” (Vendégségben a tábornoknál, Gyönyörű szeret c. album, 2007.)
 
     Sevcsuk, a DDT lelke és hangja nem változott az évek során, legfeljebb felnőtt és egy cseppet konszolidálódott. Azt gondolja, amit az emberek, és kimondja, amit gondol (enyhe Viszockij-áthallás). És nem tör fölfelé. Az Akvarium moszkvai koncertjére a jegy ára 12 és 54 ezer forint között mozog. A DDT 25 éves, jubileumi turnéján a jegyek kb. 700 Ft-ot kértek. A következő felirat volt rajtuk: „melósoknak, diákoknak, egyetemistáknak, háztartásbelieknek, tűzoltóknak és katonáknak 100 rubel, mások meg nem járnak a koncertjeinkre.”
     Egészen ’88-ig az együttes – amelynek sokáig Jurij Juljanovics volt az egyetlen állandó tagja – kapott a pofájára, valahányszor hangoskodott. Még akkor is, amikor a ’80-as évek elején beengedték a mocskos rockot az országba. Sevcsuk szavaival élve a műfaj Oroszországban (akár csak Magyarországon) nem Chuck Berryről (EN) és Little Richardról (HU) szólt, hanem a szabadságról. Ha a stílust meg is tűrték, az arra húzott szövegeket már nem. Így aztán a Jurij nem hogy koncertezni, de dolgozni sem tudott; le is lépett Ufából az egykori Szverdlovszkba (HU), majd Moszkvába, végül Leningrádba. És jöttek a „házi”, lakásokban felvett albumok, ismét a fesztiválok, végül pedig ’88-ban az országos turné, amely után megtört a jég: kiadták az első hivatalos albumot. Ebből nem túl meglepő módon másfél millió fogyott, így aztán kapott is érte 15 dollárt az együttes. Ekkorra már a rendszer is lazult (konkrétan épp hogy egyben volt), és jöttek a sikerek, a százezres arénák. Az Utolsó ősszel c. számra hullott szét a Szovjetunió. A DDT most egyszerre történelmi fogalom és kézzelfogható, konkrét jelenség.
 
 
     Művészet
 
     A recept egyszerű. Kellenek hozzá sallangmentes szövegek, amik zene nélkül is megállják a helyüket. Kell hozzá alapvetően egyszerű, pár akkordra épülő, de zseniálisan hangszerelt zene, ami szöveg nélkül is megállja a helyét. És kell hozzá egy olyan énekhang, amiről sokan nem is álmodtak (és mégis énekelnek). Itt meg kell állnunk egy pillanatra, és meg kell jegyeznünk: Jurij Juljanovics ádáz és megátalkodott ellensége a népbutító popzenének, és ennek hangot is ad minden adandó alkalommal. Ez olykor túlkapásként is hathat; ilyenkor kell azonban megtekintenünk Fásy Ádám és kapcsolt részei vagy a Dupla Kávé orosz testvéreit, így a náluknál nem kevésbé ízléses Szergej Penkint vagy a sajtótájékoztatón újságírót leanyázó Filipp Kirkorovot, aki mellesleg a playback királya is. Az ifjabb nemzedék képviseletében meg ne feledkezzünk el a hazáját az Eurovízión méltóképp felejthetően képviselő Gyima Bilanról, aki máshol sokkal emlékezetesebb produkciót is nyújtott. Megnyugtathatjuk a kedves olvasót, hogy az orosz pop dalszövegei legalább olyan frappánsak is, mint Lagzi Lajcsié vagy a megboldogult Bébisziszterszé. Ugye, hogy fújolunk?
     Sevcsuk repertoárjában van rendhagyó szerelmi líra, melankólia és főként a nép hangja. A rendszerrel való nem-egyetértésen túl Jurij Juljanovics volt az egyetlen zenész, aki az együttessel együtt ’95-ben kiment Csecsenföldre, és koncertezett. Több dalban vissza is köszönnek az élmények, a klipekben a saját videofelvételek, akárcsak a Kurszk eltusolt balesete a legutolsó album egyik dalában. Kemény pofonok az illetékeseknek. Talán ez a humanizmus…?
     Metamorfózis. Igen, itt is megtörtént, bár kicsit felemásan: amint lehetett, a média, a kultúra beemelte a mit sem változott Sevcsukot a kánonba. Ő pedig immár mindenkinek, a televízió képernyőjéről mondhatta el… ugyanazt és ugyanúgy, amit és ahogy addig. A régi pofonok csattantak el tavaly a szentpétervári Ermitázsban, egyértelmű állami jóváhagyással, talán támogatással. A szép idők egyébiránt ismét elmúlhatnak, ugyanis március elején Sevcsuk részt vett és beszédet mondott a Gari Kaszparov nevével fémjelzett „egyet nem értők menetén” Szentpéterváron, amit – lévén kormányt, államrendet buktatna – nem néznek jó szemmel, és előszeretettel kezelnek gumibottal. A szerző valahol egyet tud érteni Jurij Juljanoviccsal, valahol kevésbé, ám ez egy másik, hosszú történet volna…
     Summa summarum: a DDT volt, van, lesz, méghozzá nem úgy, mint Lenin. És eme kivételes esetben még azt is tudjuk, milyen lesz (pontosabban marad): közvetlen, életteli és őszinte.
 
 
     Bónusz:
 
     Az összes DDT album, számokra bontva, mp3-ban (orosz oldal, de átlátható)
     Az orosz rock dióhéjban az Indexen Gazda Albert tollából

6 komment  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: zene kritika rock rendszerváltás peresztrojka ddt sevcsuk orosz rock rendszerellenes

A külföldi befektetések irányítása

2008.03.24. 23:42 misa_80

Az orosz parlament megszavazta azt a törvényt, amely 42 iparágban korlátozza a külföldiek befektetését, többek között a médiában, az olajiparban és a fegyveriparban. A korlátozás lényege az, hogy a többségi tulajdont vásárolni igyekvő külföldieknek engedélyt kell kérni az adott vállalatot felügyelő minisztériumtól, amelynek fél év áll rendekezésre a kérés elbírálására. Külföldinek minősülnek az orosz tulajdonú, de áttételesen külföldiek által kontrollált vállalatok is. A törvény lehetővé teszi, hogy a stratégiai fontosságúnak ítélt iparágakban működő, külföldi résztulajdonosú vállalatoknál nyomozzanak az orosz érdekek megsértése ügyében, bármit jelentsen is ez. Elsőre ez egészen durván hangzik, aztán ha jobban belegondolunk, akkor egy logikus lépés volt, ami következett a kinyilvánított elképzelésekből.
Pénzügyi elemzők szerint 2010-ben az orosz gazdaságba irányuló külföldi befektetések akár 50 milliárd dollárt is kitehetnek a 2007. év 41 milliárdjához képest, hiszen az orosz gazdaság stabil, a politika kiszámítható (akármilyen cinikusan hangzik is ez), az adótörvények egyre kedvezőbbek.
A közelmúltban a külföldiek elsősorban orosz nagyvállalatokba fektettek be, de a normális gazdasági struktúra kialakításához a középvállalatokba is be kell vonni tőkét. Közben ugyanis az előző 5 évben az éves hozzáadott értéket tekintve hihetetlen koncentráció jött létre: az 500 legnagyobb orosz társaság 50 %-ról 80 %-ra növelte a részesedését. Ha ezen az állam változtatni szeretne, akkor a külföldi befektetőket át kell terelni egyrészt a nagyvállalatoktól a közepesek felé, másrészt az "olajkorszak" utáni időkre gondolva a nyersanyagigényes iparágaktól a technológiailag izgalmasabb iparágak felé. Ennek a törekvésnek az egyik fontos lépéseként értékelhető a befektetések korlátozásáról szóló törvény, amitől nem a külföldi tőke menekülését, hanem kedvezőbb szerkezetű beáramlását remélik. Meg persze a "stratégiai ágazatok" szorosabb felügyeletét.
Kevésbé derülátó elemzések ugyanakkor attól félnek, hogy ez a törvény egy időre blokkolhatja a befektetéseket. Mindez áprilisra-májusra várható, akkor lép érvénybe a most elfogadott törvény, vagyis ez lesz az egyik utolsó olyan törvény, amelyet még Putyin ír alá.
 

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: orosz parlament külföldi befektetés

Medvegyev elnökjelölti felkérése - video

2008.03.22. 09:14 cheburashka

Most pedig fény derül arra, hogy miként kérték fel a jelenlegi elnököt, hogy vállalja el jelöltségét.


Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: választások medvegyev elnökjelölt

BP, avagy Bemértek, Pajtás!

2008.03.20. 17:53 Volk

Tovább lefele a lejtőn. Hogy-hogynem, ipari kémkedésbe keveredett Oroszországban a British Petroleum (EN), a világ második legnagyobb nyílt olajtársasága. A KGB-jogutód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (RU) feltúrta a BP moszkvai irodáját, miután bő egy hete letartóztatott két James Bondot „kereskedelmi titkot képező, nem nyilvános információ átvételéért”. A Zaszlavszkij-testvérek – Alekszandr és Ilja – orosz-amerikai kettős állampolgárok; épp átvették volna az árut egy olajfeldolgozó üzem munkatársától (asszociáció: „áldozatokról nem szól a jelentés”). Majdnem…
 
     A titkosszolgálat hivatalos közlését meghámozva a következő kép tárul elénk: Száska és Iljuska külföldi olaj- és gázvállalatokat akart előnyhöz juttatni. Ez a kisebbik gebasz. A nagyobbik, hogy az előny a FÁK-tagállamok területén jött volna a képbe. Minderről tanúskodnak az irodában lefoglalt cuccok: állami iratok másolatai, elemzések, jelentések, s végül de nem utolsó sorban külföldi katonai hivatalok és a CIA munkatársainak névjegyei.
     Egyikük, mint az sejthető, a BP munkatársa. Másikuk viszont a British Council (RU, EN), és egy füst alatt a brit követség kötelékében tevékenykedett. Ez az elegy így igencsak kimarja a talajt a gentleman-ek alól orosz földön. Az intézmény aggodalmát fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Valljuk be: érthető annak fényében, hogy Alekszandr az intézmény égisze alatt Nagy Britanniában végzett orosz állampolgárok számára szervezett klubot. A British Councilra pedig mostanság így is rájár a rúd, mint ahogy cheburashka kollega korábban megírta; sokakat agyonnyomhatnak a dominók, ha most sorra beborulnak, hát még ha a nagykövetségre is rádől egy-két darab!
     Az ügy kínosságára rátesz egy lapáttal, hogy pár órával az FSZB bejelentése előtt a Financial Times-ban megjelent egy cikk (EN) arról, hogy Gordon Brown találkozna Dmitrij Medvegyevvel, javítandó a két ország viszonyát. Rá is fér; a fent említett British Council-ügy csak egy kis hulláma a Litvinyenko-gyilkosságnak (HU), amely miatt sosem látott mélységekbe süllyedt a két ország kapcsolata, és most fulladozik. A randit a tervek szerint a júliusi G8-csúcson ütnék nyélbe. Vagy ütötték volna? Meglátjuk…
 
  


1 komment  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: gáz nagy britannia olaj litvinyenko titkosszolgálat kémkedés fszb medvegyev gordon brown british council zaszlavszkij

Putyin - van élet az elnöki szék ... alatt

2008.03.19. 01:16 cheburashka

Először is mélységes elnézésemet kérem a címben szereplő nagyon rossz szójáték miatt.

Másodsorban pedig cheburashka nagyon sajnálja, de cheburashka úgy érzi, hogy a két nagy füle két különálló fejként funkcionál és ezért azt se tudja, hogy hol áll a feje. Így nem készült ezúttal "rendes" posttal.

Na de mielött alkapna benneteket az a vágy, hogy cheburashka fejecskéit külön külön levagdossátok, jöjjön egy e x c l u s i v e amatőr felvétel, amelyet moszkvai tudósinktól kaptuk ma este. (alább a párbeszéd fordítása)

- Jó estét, nem dobna el a KЯEMLig? Lemaradtam a kiséretemtől.
- Utat tudod?
- Nem igazán, szentpétervári vagyok.
- Mennyi?
- Nem is tudom... 200?
- Legyen 300 és már mehetünk is!
- Nem, 300ért nem megyek, elnézést.
...
- Jól van, menjünk.
- Elnézést, szabad?
- Nem kell, van nekem sajátom.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Az oroszok Hillaryra szavaznának

2008.03.17. 02:07 misa_80

Az orosz politikai közvéleménykutatók munkájában kevés az izgalom, de imádják csinálni. Még az orosz elnökválasztási kampány alatt, februárban lekérdezték az embereket az amerikai elnökválasztásról is. Ezerhatszázas, reprezentatívnak mondott mintán arról faggatták a lakosságot, hogy szerintük milyen hatással lesznek az amerikai választások Oroszországra. A megkérdezettek fele szerint komoly hatással lesz, így aztán 32 %-uk figyeli is a kampányt. Igaz, ez elmarad a négy évvel ezelőtti 36 %-os figyelemhez képest, de még nem is vagyunk a kampány hajrájában.
Meglepő módon az emberi jogokat többször emlegető, így Oroszországgal kapcsolatban kritikusabb demokraták a szimpatikusabbak; a megkérdezettek 19 %-a szerint az lenne a jobb az oroszoknak, ha a demokraták nyernének, a republikánusok 4 %-os támogatottságával szemben - a többiek szerint mindegy, vagy nem tudnak dönteni. Mondjuk, kiváncsi lennék, hogy mit gondol az a közel 25 %-nyi ember, aki szerint komoly hatással lesz a választás Oroszországra, de fogalma sincs arról, hogy melyik párt lenne jobb. De ez nem derül ki a kutatásból.
Az viszont igen, hogy a megkérdezettek 19 %-a Clintonra, 4 %-a Obamára szavazna, az összes többi jelölt kevesebb, mint 1 %-ot gyűjtene össze. Ha tehát csak a biztos preferenciával rendelkezőket nézzük, akkor kb. 79 %-os Clinton fölény tornyosulna Obama 16 %-a fölé. Ahogy az elemzés megállapítja, még Medvegyevnél is jobban állna Hilary.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: obama elnökválasztás medvegyev clinton

Sz. Bíró Zoltán Oroszországról a Spanyol Inkvizícóban @ TILOS RÁDIÓ

2008.03.14. 09:43 cheburashka

Sz. Bíró Zoltán lassan hagyománnyá váló éves Oroszország beszámolója a Tilos Rádió Spanyol Inkvizíció című műsorában.
 
Szó esik az elnöki választásról, a Putyin-Medvegyev tandemről, az orosz gazdaságról és külpolitikájáról.

Sőt, arra is választ kapunk, hogy 2035-ben Putyin vagy Medvegyev megy-e sörért.

powered by ODEO

3 komment  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: választás gazdaság oroszország putyin tilos külpolitika medvegyev sz. bíró zoltán

Zsidó

2008.03.14. 04:24 Volk

     A téma sikamlósságára való tekintettel kommentár nélkül ím, egy a Ha’aretz (EN) című izraeli napilapban közölt cikk (RU) fordítása. Még a választások előtt jelent meg; miért csak most került bele a média végtelen körforgásába, ki tudhatja?
 

 
     Az oroszországi zsidó közösséget aggasztja az a kampány, amibe nacionalista pártok fogtak. Arról a szóbeszéd van szó, amely szerint Dmitrij Medvegyev – akit Vlagyimir Putyin személyesen jelölt ki utódjául – nemzetiségét tekintve zsidó.
     Az oroszországi zsidó közösség vezetői nem hajlandóak nyilvánosan kommentálni a szóbeszédet, tartva attól, hogy ezzel a hitelesség benyomását kelthetik. Egy folyosói beszélgetés alkalmával azonban egyikük azt mondta: „Imádkozom, hogy ez ne legyen igaz, mert csak kellemetlenséget hozhat neki is, nekünk is.”
     Medvegyev, aki nemrég egy orosz hetilapnak adott interjúban elmondta, hogy 23 évesen tért meg a pravoszláv hithez, nem kommentálja a szóbeszédet. De az orosz Internetes oldalak tele vannak a feltételes zsidó származásáról szóló bejegyzésekkel.
     A szóbeszéd alapját például az a tény adja, hogy anyai nagyapját Veiaminnak hívták – ami hasonlít az óhéber Benjámin névre, vezetékneve (Sapocsnyikov) pedig előfordul a zsidók között. Akárhogy is, az ellenfél megvádolása a választások idején azzal, hogy a zsidó népből való, olyan taktika, amellyel a nacionalista pártok nemegyszer éltek Oroszországban és más posztkommunista országokban is.
     Nyikoláj Bondarik (RU), a nacionalista Orosz Párt szentpétervári szervezetének feje, szerdán azt mondta egy interjúban a Moscow Times-nak (EN): „Határozottan ellene /Medvegyev ellen/ vagyunk, mert nemzetiségét tekintve zsidó, és nem leplezi rokonszenvét a judaizmus iránt.” Bondarik azt is állította, hogy Medvegyev hatalomra jutása a külföldiek és a zsidók szétlopják Oroszország természeti kincseit; „több tízezer” izraeli jut majd kulcspozícióhoz olyan szervezeteknél, mint „a rendőrség, katonaság és a hírszerzés”, Oroszország pedig megszakítja kapcsolatát az arab világgal.
     Az antiszemitizmusáról hírhedt Orosz Párt nem vesz (vett – a szerk.) részt a március 2-ai választásokon. Putyin támogatásának, illetve néhány ellenzéki jelölt diszkvalifikációjának hála Medvegyev győzelme a választásokon gyakorlatilag előre elrendeltetett.
     Decemberben, a Hanuka ünneplésének idején Medvegyev meglátogatott egy zsidó közösségi központot Moszkvában. Ez csupán három nappal azelőtt történt, hogy Putyin áldását adta rá, mint örökösére. Ily módon a televíziós csatornák az új „trónörökösről” szóló adásában voltak képek, ahogy a zsidó közösség tagjai veszik körül, háttérben a Hanuka-gyertyákkal és a Tórával.
     A zsidó közösségek vezetői úgy mondják: Medvegyev látogatása és a tény, hogy jóindulatot sugárzott, reményt lehelt beléjük, hogy elnöksége jótékonyan hat majd a közösség életére. „Medvegyev csodálatos szerepet játszik majd a zsidóság életében”, teljesen úgy, ahogy előtte Putyin – jelentette ki Lev Levajev (EN) izraeli-orosz üzletember, az Oroszország Zsidó Közösségei Föderációjának vezetője (…és a világ cirka 210. leggazdagabb embere – a szerk.).
     Ám a folyosói beszélgetések során egyes vezetők azt is megjegyezték, hogy ez a jó viszony negatív reakciót válthat ki, amely megerősíti az antiszemita tendenciákat Oroszországban.
     Nem akarták kommentálni a szóbeszédet Medvegyev izraelita vallásáról, csak annyit mondtak: pravoszláv kereszténynek nevezi magát.

     „Az irónia az – mondta egyikük –, hogy minden lehetségest megteszünk, hogy visszahozzuk a vallásukhoz a zsidókat, de adott esetben, amikor a következő elnökről van szó, a zsidó közösségnek jobb lenne, ha nem nevezné magát zsidónak, és nem hozna ezzel kritikát a saját fejére.”


Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: izrael zsidó szélsőjobb nacionalista nacionalizmus elnök zsidóság medvegyev haaretz

Kézivezérelt cenzúra a Duna tévében?

2008.03.13. 12:56 misa_80

Igor Szavolszkij, az orosz nagykövet interjút adott a Duna tévének, ami március 9-én ment volna le adásba, de nem ment. Az interjúban a nagykövet a FIDESZ és elsősorban Németh Zsolt Oroszországot érintő megszólalásait kritizálta. Érintette a Déli Áramlat körüli megszólalásokat, az orosz-ukrán kereskedelmi vitát. A Duna tévé vezetői úgy gondolták, hogy a vasárnapi népszavazás kampánycsendjét megsértették volna az interjú közlésével, legalábbis ezzel indokolták azt, hogy nem került adásba. Ez derül ki Szavolszkij nyílt leveléből, amit furcsa módon kevés helyen adtak közre.
A városi hírek ennél durvábbak: állítólag a Heti Hírmondó szerkesztősége az interjú elkészülte után egyenesen Németh Zsolttal beszélték meg a helyzetet, és az ő "tanácsára" nem adták le a műsort. Ha lenne Magyarországon oknyomozó újságírás, akkor ennek a pletykának utánanéznének. Ha a hír igaz lenne és következménye is lenne a nyilvánosságra jutásnak, akkor a Duna tévé érintett műsorának stábja rövid idő eltelte után nem ott dolgozna, Németh Zsolt pedig magyarázkodna, majd a pártja lemondatná a képviselőségről.
Lehet tippelni, hogy mi fog történni.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: tv duna szavolszkij németh zsolt

Esterházy Péter Moszkvában

2008.03.10. 02:41 misa_80

Részlet a Kommerszant 2008. 2. 26. számában megjelent interjúból:


- Ön már járt nálunk: van valamilyen várakozása, hogyan fogják fogadni a Harmonia cælestist?   

- Általában arról is nehézen beszélek, hogyan fogadják a könyveimet a magyar olvasók. De az oroszok – és ezt most nem csak azért mondom, mert Moszkvában vagyok – különleges olvasói esetek. Hihetetlenül el vannak kényeztetve irodalommal. Bármely külföldi író számára az orosz nyelvű kiadás – esemény. Ami a Harmonia cælestist illeti, nincs konkrét prognózisom. Az a tény, hogy a mondataim Gogol nyelvén szólalnak meg, a számomra nagyon fontos.

- Voltak olyan családregények, amelyek hatottak Önre? Tolsztojé, például?

- Ennek a regénynek a megírásakor - aligha. De az irodalom az egész életemre kihatással volt. Ha nem lettek volna orosz regények, vélhetően egészen más életet éltem volna.

- A mostani regényében többféle utalást, idézetet helyezett el. Többek között Venegyikt Jerofejevtől, Danyiil Harmsztól, Dmitrij Galkovszkijtól. Milyen az orosz „kórus” az Ön regényében?

- Azért vannak idézetek ennek a regénynek az oldalain, mert szükségesek voltak oda. Venegyikt Jerofejev, Harmsz – ezek a szerzők közel állnak hozzám. Lehet, hogy azért állnak közel, mert olyan távoliak, hiszem Venegyikt Jerofejev élete nagyon különbözik az enyémtől.

- Amikor hat évvel ezelőtt beszéltünk, említette Vlagyimir Szorokint. Azóta olvasott mát is a mai orosz irodalomból?

- Vagyis azt akarja kérdezni, olvastam-e Pelevint? Nos, Szorokinról azt tudom mondani, hogy egy jót söröztünk Lipcsében. Nem tudok oroszul, ezért csak azt látom, amit lefordítanak. Hozzánk csak a legismertebb, legnagyobb hatású könyvek jutnak el. Igazi képünk arról, hogy mi zajlik az orosz irodalomban, nincs. Hiszen vannak csendes könyvek, amelyeket mi nem látunk.

- Egyszer egy Jevgenyij Popovval folytatott beszélgetésben arra a következtetésre jutott, hogy sem a magyarokat nem érdeklik különösen az oroszok, sem fordítva. Mindenesetre az Ön regényében a birodalmi téma összeköt minket, nem?  

- Történelmileg a Szovjetunió számunkra nem volt nagyhatalom. Vagyis a mi viszonyulásunk az Unióhoz más, mint mondjuk a lengyeleké. Azzal, hogy 1990-ben Magyarországról kivonult a szovjet hadsereg, lényegileg be is fejeződtek a konfliktusaink. Ha valami változott, az azzal függ össze, hogy maga Oroszország hogyan változott, változik. Most például kiderült, hogy Oroszország nélkül nehéz elképzelni az európai életet. Tíz évvel ezelőtt azt lehetett gondolni, óh, Oroszország – az egy távoli ország. Eltelt tíz év, és kiderült: egyáltalán nem távoli, minden nagyon közeli.

készítette: Liza Novikova

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: irodalom pelevin esterházy szorokin

süti beállítások módosítása