HTML

Az oroszok már nincsenek a spájzban...

Minden, ami Oroszország - politika, gazdaság, társadalom, kultúra.
Rólunk bővebben: ars blogotica
Ide írhatsz nekünk
Legelkötelezettebb rajongóinknak: Facebook- és Iwiw-klub

Friss topikok

Címkék

abházia (6) abramovics (3) abszurd (5) agresszió (3) alekszij (3) alkohol (6) animáció (13) autó (3) british council (3) bulvár (3) bush (4) cccp (4) cenzúra (3) csecsenföld (4) déli áramlat (5) dél oszétia (8) demokrácia (5) elnök (3) elnökválasztás (8) energia (3) esterházy (3) eu (9) film (11) foci (5) gabona (3) gáz (35) gazdaság (29) gazprom (25) gázvezeték (8) gázvita (5) gorbacsov (5) grúzia (12) gyurcsány (5) háború (8) hodorkovszkij (4) hoki (3) infláció (4) interjú (3) irodalom (7) janukovics (3) jelcin (4) juscsenko (5) kampány (3) karácsony (4) karikatúra (6) kaszparov (3) kaukázus (6) kémkedés (3) képek (6) kína (3) költészet (3) korrupció (4) koszovó (5) kritika (3) kudrin (3) külpolitika (11) kultúra (25) kvn (4) leningrád (7) litvinyenko (3) magyar (3) medvegyev (70) mese (7) monopólium (3) montázs (3) moszkva (14) művészet (5) nabucco (4) nacionalizmus (3) nagy péter (3) nato (6) obama (3) olaj (12) oligarcha (4) oligarchák (3) olimpia (11) orosz (8) oroszország (6) orosz demokrácia (3) peking2008 (6) per (3) peresztrojka (3) poén (5) politika (6) programajánló (3) putyin (82) rajzfilm (4) roman abramovics (4) rotfront (3) rubel (5) sajtófigyelés (3) sajtószemle (8) sport (8) szaakasvili (3) szavazás (4) szavolszkij (3) szentpétervár (13) színház (4) szocsi (6) szovjetunió (6) sztálin (4) tandem (6) társadalom (7) tévé (3) tilos (4) történelem (14) turizmus (5) tyimosenko (5) ukrajna (16) usa (5) utazás (4) választások (15) válság (6) vicc (10) video (3) viszockij (4) vízum (3) vodka (10) vörös hadsereg (3) vörös tér (3) vostock (3) zene (14) zjuganov (3) zsirinovszkij (6) zubkov (4) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Oroszország és az Európai Unió viszonyáról...

2008.03.07. 21:54 Szasulja

Március 5-én, szerdán szakmai délutánt tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen Orosz rulett, Orosz külpolitika a választások után címmel melynek keretében Igor Szergejevics Szavolszkij az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete az EU-orosz kapcsolatokról tartott előadást.

Oroszország külpolitikáját az a 2002-ben elfogadott külpolitikai terv határozza meg, melynek célja a nemzeti érdek érvényesítése békés úton. A demokratikus világrend kiépítése, mely egy új egyensúlyi helyzetet teremt. A terv meghozatala óta Oroszországból fontos tényező lett a világpolitikában.

Az új világrend gondolatát kifejtve a Nagykövet Úr azt mondta, hogy az USA, az EU és Oroszország pragmatikus együttműködésére lenne szükség. Bár nyilvánvaló, hogy ebben a trióban az USA lenne az elsőhegedűs, ez eltérne a mostani egyeduralomától. Oroszország az ideológiák leszerelését javasolja, vagyis azt, hogy a felek érthetőbbé váljanak egymás előtt.

Szavolszkij már az előadása elején leszögezte, az Európai Unió Oroszország egyik legfontosabb partnere, már csak a földrajzi helyzete miatt is. Sőt, Oroszországnak érdeke az EU erőssége, hiszen a fenti hatalmi helyzet csak így jöhet létre. Bár a nyugati sajtóban sokat olvashatunk arról, hogy az oroszok milyen agresszív és kiszámíthatatlan külpolitikát folytatnak, Szavolszkij ezt megalapozatlannak tartotta. A nyugati sajtó megbízhatóságával kapcsolatban Bulgakov Kutyaszív című regényéből idézett egy részletet: „És isten őrizz, hogy ebéd előtt szovjet újságokat olvasson. - Hm... De hiszen más nincs. - Hát akkor semmilyet se olvasson.” Az előadás során többször is utalt rá, hogy a jelenlegi sajtó-színvonal mellett, ő inkább azt tanácsolja, hogy az ember semmit se olvasson.

Általánosságban az EU-orosz kapcsolatokról elmondhatók, hogy jók, s Moszkva a legtöbb kérdésben egyetért az Unióval. Vannak azonban egyes kérdések, amikben nem tud. Hogy melyek ezek? A leginkább aktuális Koszovó ügye. Bár a magyarok számára Koszovó egy regionális kérdés, az oroszok, mint globális problémát kezelik. A függetlenség egyoldalú kikiáltása, melyet sokan már el is ismertek, az ENSZ alapokmányának sárba tiprása. Ellentmond a nemzetközi jog gyakorlatának. Ráadásul precedenst jelenthet más regionális konfliktusokban, sőt új konfliktusok robbanhatnak ki miatta, elég ha a boszniai szerbekre gondolunk – vélte Szavolszkij.
A másik ilyen törésvonal a rakétaelhárító-rendszerek telepítése Lengyel- és Csehországba. Ezek nyíltan Moszkva elleni lépések, hiszen a térségben csak nekik vannak ballisztikus rakétái. Ráadásul az orosz ellenlépések bevonnák egy esetleges konfliktusba a lengyel és cseh lakosságot is.
Harmadiknak a konvencionális fegyverekről szóló megállapodást említette Igor Szergejevics.  

További konfliktusokat a gazdaság terén találunk. Ezek azonban legtöbbször nem olyan nehezen megoldhatóak, mint a politikaiak. Kiemelendő az Energia Charta kérdése, melyet Moszkva aláírt, bár még nem ratifikált. A nagykövet azt mondta, hogy a ratifikálás akkor fog megtörténni, ha az enegriahordozók kereskedésében résztvevő 3 felet, úgymint a termelőt, a szállítót, és a fogyasztót egyenlőként fogják kezelni. Ezt egyébként a legutóbbi G8-as csúcson mint elvet elfogadták, de gyakorlati lépések még nem születtek.

Szavolszkij beszélt még a diplomáciai tárgyalások gyakorlati nehézségeiről, hiszen az bármely kérdésben először az EU 27 államának kell konszenzusra jutnia, aztán tárgyalhat Moszkvával, ám az álláspontja megváltoztatásához újra az összes tagállam beleegyezése szükséges.

Befejezésként azt mondta Igor Szergejevics, hogy nem kívánják megosztani az EU-t. Sőt úgy gondolja, hogy amint közelebb kerül Moszkva egy tagállamhoz, egy lépéssel közelebb kerül Brüsszelhez is.


Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: eu külpolitika szavolszkij

Medvébe bújtatott Putyin

2008.03.04. 15:04 kolobok

A nagy izgalmi hullámokat nem vert elnökválasztás a kezdetektől megjósolható eredménnyel zárult. A tanár családba született, Putyinhoz hasonlóan jogi tanulmányokat végzett Dmitrij Medvegyev a szavazatok több mint 70%-t söpörte be, ami nem kevesebb mint 52 millió szavazatot jelent  

Szergej Szobjanyin, a kampánystáb vezetője hangsúlyozta: Medvegyev fölényes győzelme nem az intenzív kampány (és tegyük hozzá: az ellehetetlenített ellenzék) eredménye, hanem a Kreml modernizációs, prosperitást biztosító programjának igenlése és elismerése. A 70%-os részvételi arány, Szobjanyin értelmezésében, a választások demokratikus jellegét hivatott alátámasztani. Magas részvételi hajlandóságukkal az oroszországi választópolgárok egyúttal tanúbizonyságot tettek arról, hogy ők maguk akarnak dönteni az elnök személye felöl, véli Szobjanyin, aki még hozzátette: „A választások nem előre eldöntött játszmák, van tétje és van kiből választani.” 

Másképp látja a helyzetet az Oroszországgal szemben mindig szkeptikus Nyugat. Nemtetszést váltott ki már az is, hogy a független megfigyelőket kevéssel a választások előtt engedték csak be, bár érdemben ez nem befolyásolta volna a választás kimenetelét, ami nem csak egyértelmű volt, de a külföldi megfigyelők előtt rejtve maradó mélyebb struktúrákban dől(t) el. Hogy miért nem engedte be korábban a megfigyelőket Oroszország egy olyan választáson, amely mindenféle manipuláció, szabálysértés, választási csalás nélkül is a Putyin-hű Medvegyev győzelmét hozta volna, és ily módon lehetőséget nyújtott volna, hogy a választás egésze méltányosan folyjon le, kérdéses. Mindenesetre az elmondható, hogy a nagyhatalmi hangját próbálgató Oroszország, köszöni szépen, de már nem fél az esetleges nyugati rosszallástól. A korábbi érzelmi fékek és kötelékek, mely átszőtték a Nyugathoz való viszonyulását, ma már nem kötik gúzsba. Nem csak nem érdekli különösebben a Nyugat véleménye demokratikusnak tartja-e az ország vezetését avagy sem, de jogot formál egy saját demokrácia fogalom definiálására.

A nyugati demokráciákkal szemben, ahol a szabályok szigorúan kötöttek és az eredmény nem bejósolható, Oroszországban fordított tendenciák érvényesülnek: a meglehetős rugalmassággal kezelt szabályok mellett a választás kimenetele kevés kételyt hagy maga után. Jól példázza a korrekciós kedvet, hogy 1991 és 1993 között 200 helyen történt alkotmánymódosítás. Dicséretes azonban, hogy Putyin minduntalan elhárította a provokatív kérdést, miszerint készül-e újabb alkotmánymódosítást eszközölni, hogy a harmadik ciklusban is megméretesse magát, hiszen társadalmi támogatottsága elnöksége 8 éve alatt mindvégig példátlanul magas volt, így valószínűsíthető, hogy minden társadalmi megrázkódtatás nélkül keresztülvihette volna akaratát. Putyin ettől a lehetőségtől határozottan elzárkózott, bár ahogy a választási eredményekhez nem fért kétség, úgy Putyin hatalmi pozíciójának stabilitása miatt sem kell aggódni a választások után, hiszen miniszterelnökként intézményesítette a folytonosságot, és a nyugati mintára létrehozott Nemzetbiztonsági Tanács tagjaként biztosította magának a prolongált befolyást.

Kérdés azonban, hogy a lágyabbnak, simulékonyabbnak tűnő Medvegyev képes-e, akar-e kilépni Putyin árnyékából, vagy megmarad a putyini politika előretolt állásának.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: választások putyin medvegyev

Na, akkor Te mész sörért....

2008.03.04. 13:10 Nyeznajka

Mint mindenki tudja, vasárnap megválasztották az Orosz Föderáció új államfőjét. Az esemény izgalmasnak semmiképp sem mondható, hiszen december 10-e óta mindenki pontosan tudta, hogy Dmitrij Medvegyeven kívül senki más nem rúghat labdába. Sőt még a közvéleménykutatások is, amelyek 70% körüli támogatottságot jósoltak, meglehetősen pontosnak bizonyultak (70,23 lett a vége).
A futottak még kategóriában is a papírforma szerint alakultak a dolgok. 17%-ot kapott a kommunista Zjuganov. Úgy látszik még mindig erős a nosztalgia egyesekben.
Még ennél is meglepőbb szerintem Zsirinovszkij 10%-a. Őt valahol nacionalista bohócként jellemzeték, ami felettébb találó, hiszen egyik fő eszméje, hogy Oroszország partjait két óceánnak kellene mosnia. Ezen túl egész gyakran keveredik verekedésekbe a Dumában, vagy a nyilvános tv vitákon.
Kapott még 1%-t Bogdanov, akiről senki nem tud semmit.

Tekintettel arra, hogy a választásokon mindent lehetett tudni előre, nem nevezhetjük őket túl demokratikusnak.
Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy Putyin igazi ellenzékét (akiknek amúgy semmi esélye sem lett volna) nem is engedték elindulni.
Kaszparovot a sakkozóból lett politikust, már a legelején lerázták. Ahhoz ugyanis, hogy jelölt legyen valakiből szükséges tartania egy gyűlést melyen megjelenik 500 szimpatizáns. A támogatók meglettek volna, azonban egész Moszkvában nem volt egy olyan épület, ahol fogadták volna Kaszparovékat. Abszurdum.
A másik komolyabb ellenzékit, Kaszjanovot pedig azért zárták ki, mert a jelöltéshez szükséges 2 millió aláírás között a megengedettnél több volt a szabálytalan.

Összegezve, maga a választás nem is érdemel túl sok figyelmet, a nemzetközi reagálásokról azonban érdemes pár szót ejteni.
Ami a Európát, és az EU-t illeti senki nem illette bírálattal a választásokat. José Manuel Barroso az Európai Bizottság nevében kifejezte, hogy reméli tovább mélyülnek a kapcsolatok az EU és Moszkva között.
Angela Merkel német kancellár tovább ment, ő a napokban Moszkvai villámlátogatást tervez, melyen személyesen találkozna Megvegyevvel, valamint biztos ami biztos még Putyinnal is. A hivatalos német állásponthoz hozzátartozik az is, hogy bár Putyin elnökségének utolsó szakaszában jelentősen megromlott a kapcsolat Moszkva és Berlin között, Medvegyevtől együttműködést remélnek, és a kapcsolatok rendeződését.
Hasonló álláspontot képvisel Gordon Brown brit miniszterelnök is, hiszen a brit-orosz viszony sem volt felhőtlen az elmúlt időszakban. Ő azonban óvatosabban fogalmaz: "az új államfőt tettei alapján kell megítélni"
Az egyik legkeményebb hivatalos kritikát a választásokról Hillary Clinton adta. "A választás nem volt nyitott és demokratikus. Az orosz néptől megtagadták azt a lehetőséget, hogy megválaszthassa vezetőjét és alakítsa az ország jövőjét". Ugyanakkor a nyilatkozat kissé kampány-szagú, hiszen közben bírálja Bush oroszpolitikáját, és beszél arról, hogy elnöksége esetén ő milyen alapelveket követne. George Bush nem bírálta a választásokat.
Nem meglepő módon ezzel gyökeresen ellentétes a szerb nyilatkozat. Kostunica kormányfő az orosz külpolitikáról szólva azt mondta, hogy "Oroszország a nemzetközi jog alapelveinek a védelmezőjévé vált".

A jövő nagy kérdése az, hogy mit várhatunk Medvegyevtől. Vajon az optimistáknak lesz igazuk, vagyis azoknak, akik reménykednek benne, hogy kihasználva közjogi mozgásterét Medvegyev a maga ura lesz, rendezi a megromlott viszonyt a Nyugattal, demokratikusabbá, liberálisabbá teszi az országot? Vagy a pesszimistábbaknak (bizonyos szempontból talán realistábbaknak), hogy Medvegyev nem lesz más mint egy bábu, akit mindig is Putyin fog mozgatni. Ha a bizakodóknak igazuk is lesz, az nem fog egyhamar bekövetkezni. Medvegyev politikai presztizse jelenleg nem elég nagy az önállósodáshoz. Ha azonban Putyin marad a főnök, akkor kérdés, hogy miként teszi ezt meg. Megelégszik a nemhivatalos formával, vagyis azzal, hogy mindegy, hogy milyen pozíciója van, ha egyszer ő dönt. Esetleg kihasználja azt, hogy ő lesz a miniszterelnök, és egy alkotmánymódosítással megváltoztatja az államformát. További lehetőség, hogy most pár évet pihen mint miniszterelnök, aztán a következő választásokon újra megválasztatja magát elnöknek.

Egy erről szóló viccel búcsúznék:
Putyin és Medvegyev 2035-ben kettesben üldögél a Kremlben. Putyin megszólal: Te Gyima, elfelejtettem, ki is most az elnök és ki a miniszterelnök kettőnk közül? Medvegyev feláll, kimegy, ránéz a szoba ajtaján lévő táblára, és azt mondja: Most én vagyok a miniszterelnök, Vologya. Erre Putyin: Na, akkor Te mész sörért....

Szólj hozzá! · 1 trackback  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: eu választások putyin külpolitika medvegyev kaszjanov zsirinovszkij kaszparov zjuganov

Orosz választás percről percre - Medvegyev nyert

2008.03.03. 08:56 cheburashka

A szavazatok 99,45%-os feldolgozottsága alapján Medvegyev 70,23%-on áll.

Szólj hozzá! · 1 trackback  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Orosz választás percről percre - Putyin és Medvegyev rockkoncerten örülnek

2008.03.03. 00:00 misa_80

A Vörös téren félbemaradt pár percre a méltatlanul népszerű Ljube zenekar koncertje, hogy a leköszönő és a megválasztott elnök közösen köszöntse rajongóit. Medvegyev azzal kezdte, hogy mindenkinek köszöni, annak is, aki rá, annak is, aki nem rá szavazott. "Folytathatjuk az utóbbi évek politikáját." - jelentette ki bátran. A mellette álló Putyin ehhez azt tette hozzá, hogy "egy ilyen győzelem sokmindenre kötelez", és "garanciája a megkezdett út folytatásának". A koncertre való tekintettel Medvegyev bőrkabátban és farmerban szerepelt, Putyinon sem volt nyakkendő.

Egy tévéinterjúból az is kiderült, hogy Medvegyev bár tudott aludni előző éjszaka, azért izgult, de aztán beszélgetett anyukájával, aki megnyugtatta.


70 %-os feldolgozottság mellett Medvegyev 69,25 %, Zjuganov 18,25 %, Zsirinovszkij 9,94 %, Bogdanov 1, 29 % szavazati arányt ért el.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: putyin elnökválasztás medvegyev

Orosz választás percről percre - Putyin gratulál

2008.03.02. 23:18 cheburashka

"Véget ért az Orosz Föderáció elnökválasztása. Jelöltünk, Dmitrij Anatoljevics Medvegyev magabiztosan vezet" - mondta Putyin. Az ex-elnök hozzátette, hogy Medvegyev győzelme garancia arra, hogy az ország továbbra is azon a sikeres úton maradjon, amelyen 8 éve indult el.



A szavazatok 62%-os feldolgozottsága mellett - részvételi arány: 67,7%

Medvegyev - 68,72%
Zjuganov - 18,41%
Zsirinovszkij - 10,25%
az_meg_ki Bogdanov: 1,33%


Gratulálunk a futottak még kategória abszolút győztesének az 1%-os küszöb átlépéséhez.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: putyin medvegyev zsirinovszkij zjuganov

Orosz választás percről percre - Medvegyev vezet

2008.03.02. 20:16 cheburashka

A szavazatok 25%-os feldolgozottsága mellett Medvegyev 65%-os támogatási aránynál tart. Micsoda meglepetés!


Második helyezett Gennadij Zjuganov 20%-kal. Vladimir Zsirinovszkij 12%-ot gyűjtött össze, míg a futottak még abszolut győzteseként Andrej az_meg_ki Bogdanov 0,5%-ot tudhat magáénak.


Óriási izgalmak! Az exit-poll felmérések alapján Medvegyev 69,6%-kal végez az élen.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: választások medvegyev zsirinovszkij zjuganov

Kire szavazott Putyin?

2008.03.02. 18:18 misa_80

Ez nem kérdés, de azt talán kevesen tudják, hogy Putyin és Gorbacsov egy szavazókörzethez tartoznak, így aztán szinte minden orosz újság, tévé, rádió, hírportál küld stábot az Orosz Tudományos Akadémia épületébe, a 2039. számú körzet szavazófülkéihez. A Szovjetúnió és Oroszország exelnökén kívül nagyszerű vágóképeket lehet itt készíteni többek között Alekszej Kudrin pénzügyminiszterről, Vjacseszlav Lebegyev legfőbb bíróról és Anatolij Csubajsz, régebben privatizációs, mostanában áramfőnökről. Medvegyev, a négy jelölt egyike (haha) reggel szavazott, de ő még nem a szuperkörzetben, hanem a 2614. számúban. Legközelebb majd őt is beengedik a tutiba.
A szavazáson a jogosultak több, mint 60 %-a jelent meg hét óráig (moszkvai idő szerint).


Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: putyin elnökválasztás gorbacsov medvegyev

Hazudsz, görény! (Szergej Kovaljov az utolsó szó jogán)

2008.02.28. 10:59 Volk

     „Az állam első emberei hazudnak, mint a bukott diákok. Korszerűsítve és tökéletesítve (cinikusan, de meglehetősen mesterien, el kell ismernünk) a szovjet ideológiát és politikai gyakorlatot, felépítettek Oroszországban egy politikai konstrukciót, amelyben nálunk nem lehet választásokat nyerni.”
 
     Többek közt ez is szerepel Szergej Kovaljov (EN, RU) egykori politikai elítélt és jogvédő nyílt levélben (RU), amelyben leköpdösi Vlagyimir Putyin államfőt, leköpdösi Vlagyimir Csurovot, a Központi Választási Bizottság elnökét és leköpdösi Szergej Lavrov külügyminisztert.
 
 
 
     Ím tehát egy ember, aki mer, még ha nem is nyer.
 
     Kovaljov úr – aki szakmáját tekintve egyébként biofizikus - felelőssége teljes tudatában 1969-ben létrehozta az első szovjet-orosz emberjogi szervezetet. Ennek egyenes következménye volt, hogy 1974-ben „szovjetellenes agitációért és propagandáért” röpke hét év permi szigorított lágerre, börtönre, majd három év száműzetésre ítéltek. A peresztrojka (HU) idején Gorbacsov visszaengedte Moszkvába, ő pedig ott folytatta, ahol abbahagyta. Rövidesen az Amnesty International (HU) moszkvai vezetője lett. És következett a nagybetűs politika, mert 1993-ban ő lett az emberjogi ombudsman (bizony-bizony, Oroszországban), mindemellett az Állami Duma (HU) tagja.
     Dicső pályáját csecsenföldi háború első felvonásánál rontotta el, ezért is tiszteljük. Akkor épp Borisz Jelcin emberjogi tanácsadója volt, és kézzel-lábbal, nyilvánosan tiltakozott a háború ellen. Ezt nyomatékosítandó kiment Groznijba (EN, RU), és naponta tudósított, de oly ügyesen, hogy a közvélemény lassacskán összevonta a szemöldökét, és rövidesen nem tartotta olyan jó ötletnek a csecsen mészárszéket. 1995-ben Kovaljov úr már nem volt emberjogi biztos.
     Telt-múlt az idő, és lám csak Kovaljov úr jelenleg a Jabloko ellenzéki párt tagja (amely egyébként nem ütötte meg a legutóbbi választásokon a furcsa mód 5-ről 7%-osra emelt parlamenti küszöböt).
 
 
 
     Pusztába kiáltott szó.
 
     Pár kiragadott részlet a levélből a teljesség igénye nélkül:
 
     „…a szabad állampolgárok szabad véleménynyilvánítása szabad, demokratikus választások folyamán sohasem vezethet ahhoz, hogy a leadott szavazatok 99,4%-át egy pártra adják le 99,5%-os részvétel mellett. (…) a 99,4% „igen” a csalás megdönthetetlen bizonyítéka.”
 
     „Az önök céltudatos erőfeszítéseinek hála, uraim (…) a választások – amik pedig a demokrácia fő feltételét jelentik – ismét eltűntek. És hosszú időre. A csecsen rekordról Sztálin nem is álmodott; az ő „választásain” a voksokat ilyen százalékban csak egyetlen, alternatívát nem kínáló jelölt szerezte meg. A mi mostani esetünkben ezen a szánalmas 0,1%-on csaknem 10 párt – úgymond – osztozott!”
 
     „…önök hazudnak, követőik tudnak erről, önök pedig tudják, hogy nem hisznek önöknek, csak úgy tesznek, mintha hinnének. De ők is tudnak róla, hogy önöknek tudomásuk van a hitetlenségükről. Mindenki mindent tud. A hazugság már nem az, hogy reménykednek valaki becsapásában; a becsapás eszközéből valamiért már átalakult mindennapi életmóddá, általános és kötelező játékszabállyá.”
 
     „Okos, bátor és nagyon jóakaratú vezetőkre van szükség, akik képesek lennének a hangoskodó ellenzékieskedés helyett létrehozni egy határozott, nyugodt, makacs, megbékíthetetlen ellenállást, és nem engednék ki azt a zsarnokság felett aratott nagy, békés kelet-európai győzelmek medréből.”
 
 
 
 
     A szerk.
 
     Szögezzük le: Oroszországban nincs demokrácia. Soha meg nem tudjuk, hogy mennyi lenne a Jabloko, Gari Kaszparov vagy éppen Mihail Hodorkovszkij támogatottsága, ha mondjuk indulnának a választásokon. Arra azonban mérget vennék, hogy Dmitrij Medvegyevé nagyobb volna De tegyük fel, hogy Jelcin anno azt mondja (illetve azt mondatják vele): „Válasszatok, akit akartok.” Még most sem lenne elnök. És ha Putyin mondaná ezt, az több mint valószínű, hogy szintén káoszt hozna. Ez azonban egy másik történet.
 
 
 
     Az örök túlélő.
 
     1999-ben Szergej Kovaljov civil bizottságot hozott létre a hírhedt és vitatott moszkvai lakóházrobbantások (EN) kivizsgálására, amelyeket véres kardként a magasba emelve másodszor is nekimentek Csecsenföldnek. A bizottság egyik tagja merénylet áldozata lett (HU), egy másikat talliummal mérgezték meg (HU), még egy tagot, a Litvinyenko-ügy kapcsán később ismertté vált Mihail Trepaskint pedig barátilag letartóztattak.
     2005-ben Szergej Kovaljov Stockhlolmban Olof Palme-díjat (HU) kapott az oroszországi demokrácia fejlődésének elősegítéséért. Rajta kívül kitüntették Anna Politkovszkaja újságíró is, aki szintén piszkálta a csecsenföldi háborút. Anna Politkovszkaját másfél éve meggyilkolták.
     Mindennek fényében felmerül hát a kérdés: nem azért írhat-e még nyílt levelet Kovaljov úr, mert általa mutatják be a demokráciát?
 
 
 

     U. i.: „Lapzártánkig” hivatalos reagálás a nyílt levélre nem történt.


Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: politika választások társadalom demokrácia putyin nyílt levél emberi jogok kovaljov

Magyar igen az orosz Déli Áramlatra

2008.02.27. 10:46 cheburashka

Gyurcsány Ferenc igent mondott a Déli Áramlat magyarországi szakaszára. Az egyezményt csütörtökön írják alá Moszkvában, ahova a magyar miniszterelnök személyesen látogat el.

A budapesti megbeszéléseken orosz oldalról Medvegyev elnökjelölt és Alexej Müller Gazprom vezér magyar oldalról pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Hernádi Zsolt MOL vezér vett részt. A két fél megegyezett abban, hogy egy közös céget hoznak létre a projekt megvalósítására 50-50%-os részesedéssel (a szerbeknek csak 49%-os részesedést sikerült elérnie ugyanilyen célból létrehozott cégből).



A magyar szakasz építése közel 2 milliárd dollárba kerül és 15 év alatt térül meg. Az egész Déli Áramlat építési költségét több mint 10 milliárd dollárra értékelik.

Részletek a sajtófigyelés szolgáltatásunkból:

orosz-magyar.. gáz: Magyarországon a Déli áramlat – lapszemle - orientpress.hu
orosz-magyar.. gáz: Megállapodott Medvegyevvel Gyurcsány a Déli Áramlatról - index
Magyar-orosz: Veres János a Gazprom elnökével tárgyalt: pontosan teljesítenek - stop.hu

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

süti beállítások módosítása