Az orosz parlament megszavazta azt a törvényt, amely 42 iparágban korlátozza a külföldiek befektetését, többek között a médiában, az olajiparban és a fegyveriparban. A korlátozás lényege az, hogy a többségi tulajdont vásárolni igyekvő külföldieknek engedélyt kell kérni az adott vállalatot felügyelő minisztériumtól, amelynek fél év áll rendekezésre a kérés elbírálására. Külföldinek minősülnek az orosz tulajdonú, de áttételesen külföldiek által kontrollált vállalatok is. A törvény lehetővé teszi, hogy a stratégiai fontosságúnak ítélt iparágakban működő, külföldi résztulajdonosú vállalatoknál nyomozzanak az orosz érdekek megsértése ügyében, bármit jelentsen is ez. Elsőre ez egészen durván hangzik, aztán ha jobban belegondolunk, akkor egy logikus lépés volt, ami következett a kinyilvánított elképzelésekből.
Pénzügyi elemzők szerint 2010-ben az orosz gazdaságba irányuló külföldi befektetések akár 50 milliárd dollárt is kitehetnek a 2007. év 41 milliárdjához képest, hiszen az orosz gazdaság stabil, a politika kiszámítható (akármilyen cinikusan hangzik is ez), az adótörvények egyre kedvezőbbek.
A közelmúltban a külföldiek elsősorban orosz nagyvállalatokba fektettek be, de a normális gazdasági struktúra kialakításához a középvállalatokba is be kell vonni tőkét. Közben ugyanis az előző 5 évben az éves hozzáadott értéket tekintve hihetetlen koncentráció jött létre: az 500 legnagyobb orosz társaság 50 %-ról 80 %-ra növelte a részesedését. Ha ezen az állam változtatni szeretne, akkor a külföldi befektetőket át kell terelni egyrészt a nagyvállalatoktól a közepesek felé, másrészt az "olajkorszak" utáni időkre gondolva a nyersanyagigényes iparágaktól a technológiailag izgalmasabb iparágak felé. Ennek a törekvésnek az egyik fontos lépéseként értékelhető a befektetések korlátozásáról szóló törvény, amitől nem a külföldi tőke menekülését, hanem kedvezőbb szerkezetű beáramlását remélik. Meg persze a "stratégiai ágazatok" szorosabb felügyeletét.
Kevésbé derülátó elemzések ugyanakkor attól félnek, hogy ez a törvény egy időre blokkolhatja a befektetéseket. Mindez áprilisra-májusra várható, akkor lép érvénybe a most elfogadott törvény, vagyis ez lesz az egyik utolsó olyan törvény, amelyet még Putyin ír alá.
Pénzügyi elemzők szerint 2010-ben az orosz gazdaságba irányuló külföldi befektetések akár 50 milliárd dollárt is kitehetnek a 2007. év 41 milliárdjához képest, hiszen az orosz gazdaság stabil, a politika kiszámítható (akármilyen cinikusan hangzik is ez), az adótörvények egyre kedvezőbbek.A közelmúltban a külföldiek elsősorban orosz nagyvállalatokba fektettek be, de a normális gazdasági struktúra kialakításához a középvállalatokba is be kell vonni tőkét. Közben ugyanis az előző 5 évben az éves hozzáadott értéket tekintve hihetetlen koncentráció jött létre: az 500 legnagyobb orosz társaság 50 %-ról 80 %-ra növelte a részesedését. Ha ezen az állam változtatni szeretne, akkor a külföldi befektetőket át kell terelni egyrészt a nagyvállalatoktól a közepesek felé, másrészt az "olajkorszak" utáni időkre gondolva a nyersanyagigényes iparágaktól a technológiailag izgalmasabb iparágak felé. Ennek a törekvésnek az egyik fontos lépéseként értékelhető a befektetések korlátozásáról szóló törvény, amitől nem a külföldi tőke menekülését, hanem kedvezőbb szerkezetű beáramlását remélik. Meg persze a "stratégiai ágazatok" szorosabb felügyeletét.
Kevésbé derülátó elemzések ugyanakkor attól félnek, hogy ez a törvény egy időre blokkolhatja a befektetéseket. Mindez áprilisra-májusra várható, akkor lép érvénybe a most elfogadott törvény, vagyis ez lesz az egyik utolsó olyan törvény, amelyet még Putyin ír alá.
