HTML

Az oroszok már nincsenek a spájzban...

Minden, ami Oroszország - politika, gazdaság, társadalom, kultúra.
Rólunk bővebben: ars blogotica
Ide írhatsz nekünk
Legelkötelezettebb rajongóinknak: Facebook- és Iwiw-klub

Friss topikok

Címkék

abházia (6) abramovics (3) abszurd (5) agresszió (3) alekszij (3) alkohol (6) animáció (13) autó (3) british council (3) bulvár (3) bush (4) cccp (4) cenzúra (3) csecsenföld (4) déli áramlat (5) dél oszétia (8) demokrácia (5) elnök (3) elnökválasztás (8) energia (3) esterházy (3) eu (9) film (11) foci (5) gabona (3) gáz (35) gazdaság (29) gazprom (25) gázvezeték (8) gázvita (5) gorbacsov (5) grúzia (12) gyurcsány (5) háború (8) hodorkovszkij (4) hoki (3) infláció (4) interjú (3) irodalom (7) janukovics (3) jelcin (4) juscsenko (5) kampány (3) karácsony (4) karikatúra (6) kaszparov (3) kaukázus (6) kémkedés (3) képek (6) kína (3) költészet (3) korrupció (4) koszovó (5) kritika (3) kudrin (3) külpolitika (11) kultúra (25) kvn (4) leningrád (7) litvinyenko (3) magyar (3) medvegyev (70) mese (7) monopólium (3) montázs (3) moszkva (14) művészet (5) nabucco (4) nacionalizmus (3) nagy péter (3) nato (6) obama (3) olaj (12) oligarcha (4) oligarchák (3) olimpia (11) orosz (8) oroszország (6) orosz demokrácia (3) peking2008 (6) per (3) peresztrojka (3) poén (5) politika (6) programajánló (3) putyin (82) rajzfilm (4) roman abramovics (4) rotfront (3) rubel (5) sajtófigyelés (3) sajtószemle (8) sport (8) szaakasvili (3) szavazás (4) szavolszkij (3) szentpétervár (13) színház (4) szocsi (6) szovjetunió (6) sztálin (4) tandem (6) társadalom (7) tévé (3) tilos (4) történelem (14) turizmus (5) tyimosenko (5) ukrajna (16) usa (5) utazás (4) választások (15) válság (6) vicc (10) video (3) viszockij (4) vízum (3) vodka (10) vörös hadsereg (3) vörös tér (3) vostock (3) zene (14) zjuganov (3) zsirinovszkij (6) zubkov (4) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Putyin utolsó elnöki beszéde

2008.02.11. 03:26 misa_80

Az egész világ az amerikai elnökválasztás lázában ég, miközben Oroszországban jóval előbb lesznek a választások, nem egészen egy hónap múlva, március 2-án. Moszkvában még egy pirinyó hőemelkedés sem tapasztalható, minden megy az előzetes terveknek megfelelően, Medvegyev lesz az új elnök és kész. A félig nyitott kérdés továbbra is az, hogy mi lesz Putyin jövője. Mert hiába nyilatkozott az elnök arról, hogy szívesen lesz kormányfő, ha megválasztják, azt még mindig nem tudjuk, hogy ez mit is jelent pontosan. Oroszországban ultraerős elnök - gyenge kormány felállás alakult ki, és nehezen képzelhető el, hogy Medvegyev csicskáztassa Putyint.

ВидеозаписьPutyin beszéde videón

Ahogy Amerikában a választási matematika, úgy Oroszországban a politikusok beszédeinek értelmezése a legfőbb politológusi sportág. Putyin február 8-ai beszédét ennek megfelelően nagyítóval vizslatták, hátha egy hangsúlyból, a témák sorrendjéből valami kiderül. Mert a tartalmát egy Putyin-beszédgenerátor is összedobta volna az utolsó elnöki értékelésnek: egy nagy beintés a 90-es éveknek, a jelcini örökségnek, korrupció ostorozása, stabilitás felmutatása, eredmények hangsúlyozása sok számmal, adósságok visszafizetése és világpolitikai poziciók visszaszerzése kapcsán önfényezés, gazdasági modernizáció szükségességének hangoztatása, ragyogó tervek felvázolása a következő tíz évre. És itt álljunk meg egy pillanatra. 

Az igazán furcsa az alapszituáció: egy leköszönő elnök miért beszél 2020-ról? Minek neki program? Nem úgy volt, hogy ezt majd Medvegyev fogja levezényelni; akkor miért nem ő beszél erről? Két hangsúlyos részt emelnek ki a beszédből a szakértők, amelyek némileg megválaszolják ezt az alapkérdést. Az egyik a demokratizációs elképzelés, amely nagyobb szerepet szán a pártoknak, a választóknak komolyabb beleszólási lehetőséget stb. Ezt könnyen lehet úgy érteni, hogy az elnöki hatalommal szemben valódi, felelős, erős pártokkal megtámogatott kormányzásra van szükség - ennek vezetőjét pedig nyilván nagyobb hatalom illeti meg ebben az új felállásában. A másik meglepő részben Putyin az állami szektort mint a gazdasági modernizáció, a innováció legfőbb kerékkötőjét emlegette, amivel csak az a probléma, hogy épp az elmúlt években erősítette meg az állam gazdasági szerepét, annyira, hogy sokan, nem is alaptalanul visszaállamosításról beszéltek. Ha Putyin jövőjét akarjuk kiolvasni ezekből a mondatokból, akkor talán egy nagy állami cég privatizációjának levezénylése ködlik fel előttünk.

Ja igen, a szöveg keretes szerkezetét a biztonsági szempont ilyen volt (katasztrofális, lásd csecsen konfliktus), ilyen lett (csodálatos, de még jobb lesz, ha korszerűsítjük a hadierőt) beállítás adja. Lehet, hogy egy Puskin-idézet frappánsabb lett volna, de ennél nem lehetne világosabb az üzenet.


Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: gazdaság putyin privatizáció elnökválasztás orosz demokrácia

magyarsajtó-figyelés 2008.feb.8.

2008.02.08. 22:58 Szasulja

Gázvita:  Állóháborúnak ígérkezik az orosz-ukrán gázvita - hvg.hu
Nem ígérkezik gyors megoldás a legújabb ukrán-orosz gázvitában: az ukrán állami gáztársaság azt állította, hogy semmivel sem maradt a Gazprom adósa. A cég, a Naftogaz Ukrainy egyszersmind biztosított minden érdekeltet afelől, hogy "teljes mértékben szavatolja a földgázszállítást Európa felé".
Timosenkóra mutogat Juscsenko - privatbankar.hu
Viktor Juscsenko ukrán elnök Julija Timosenko kormányfő "politikai populizmusára" adott válasznak nevezte az orosz Gazprom fenyegetését, hogy leállítja hétfőtől a földgázszállítás egy részét Ukrajnának, hacsak Ukrajna nem rendezi adósságát.

Putyin búcsúja: Putyin búcsúüzenete Oroszország 2020-ig tartó stratégiájáról - hvg.hu
Törvénysértő és erkölcstelen a külföldi beavatkozás Oroszország belső politikai viszályaiba, sérti az orosz nép méltóságát és gyengíti demokráciáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin az államtanács ülésén tartott beszédében, amelyben felvázolta elképzeléseit Oroszország 2020-ig követendő stratégiájáról, gazdasági, kül- és belpolitikai céljairól.
Putyin: tovább kell modernizálni a gazdaságot - stop.hu
A nemzethez intézett utolsó elnöki üzenetében Vlagyimir Putyin orosz elnök "még mindig nagyon gyenge hatékonyságúnak" minősítette az orosz gazdaságot, és "részlegesnek, szétdaraboltnak" nevezte a gazdaság eddig modernizálását.

Bulvár: Moszkvában épül a világ legmagasabb felhőkarcolója - blikk.hu
Az orosz főváros egyre vonzóbb és modernebb városképe hamarosan egy minden képzeletet felülmúló, már-már sci-fibe illő látványossággal gazdagodik, ugyanis a világ eddigi legnagyobb építménye készül a Moszkva folyó egyik szigetén

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: gáz putyin tyimosenko juscsenko kristály sziget

...ésszel érteni Oroszországot. III. rész - Aranykor

2008.02.08. 16:28 Volk

       Mai szösszenetünket annak a röpke időszaknak szenteljük, amikor Oroszország olyan közel volt Európához, mint soha előtte vagy utána. Emlékeztetőül előzményeink: I. rész, II. rész és egy kis kultúrtörténeti adalék.
       Mint láttuk, állt, illetve szárnyalt I. avagy Nagy Péter (HU) birodalma, amikor a cár elhunyt. Uralkodásának bő negyven éve alatt megreformált mindent, amit ért, helyre tette a svédeket és visszaszerezte a XVI. században elhappolt orosz földeket, felhúzta az új fővárost, Szentpétervárt (HU), észak Velencéjét. A négy évtizedbe sűrített, több száz évnyi evolúció gyümölcse az Orosz Birodalom volt. Fejtegetésünk szempontjából nem elhanyagolható, hogy fáját egy ember ültette, nevelte. És ez az ember csupán egy dolgot nem tartott szem előtt: az utódlást.
 
       Így aztán jött a palotaforradalmak kora. Első körben a gárda támogatásával Nagy Péter – annak első házasságából született fiát elpaterolva az útból – I. Katalin néven Péter özvegye ült a trónra. A hatalom de facto Péter egykori bizalmasa, Menysikov herceg és az újonnan létrehozott Legfelsőbb Titkos Tanács kezében volt. Marták is egymást az urak a nép feje felett, és jött a pangás. Az egykori baltikumi parasztlányból (több kézen átvándorolva) lett cári szerető majd cárné mindeközben az állam dolgaiba nem avatkozott, ellenben kedvessége, együttérzése és segítőkészsége nem keveset lendítettek az amúgy sem gyenge uralkodói pátoszon; előszobájában mindig tömeg várt rá, ő pedig senkit sem utasított el. Katalin – tán tanulva a hibákból – halálos ágyán megjelölte utódját: Péter fia volt az. Hogy a 11 évesen megkoronázott és 14 évesen himlőben elhunyt II. Péternek hogyan alakult volna sorsa, senki sem tudhatja. Így csupán arról nevezetes, hogy halálával vége szakadott az egyenes ági Romanov-dinasztiának.
       …és ismét jött a kérdés: hogyan tovább? A húsosfazék mellett üldögélő Titkos Tanács törte, törte a fejét, és ím, megszületett a megoldás. Nagy Péter ifjúkori társuralkodójának, a nem sok vizet zavaró és a megfelelő időpontban békésen a színről levonuló, gyengeelméjű V. Ivánnak leányát, Annát koronázták meg. De úgy, hogy aláírattak vele egy papírkát arról, hogy minden hatalom a Tanácsé; őfelsége önként és dalolva megtette. A nép felesküdött a cárnőre. De fájt ez a másik pólusnak, azoknak, akik nem voltak a 8 tagú tanácsban. És sokan voltak ilyenek. Nekiálltak hát győzködni Annát, hogy biz nem jó ez így, csúnya az a tanács, legyen csak abszolút az uralkodó! Anna elbizonytalanodva megkérdezte hát a Tanács véleményét, amire nyilván meggyőzően hatott a helyiségbe betódult, nem egy daliás gárdatisztet felvonultató tömeg, és lelkesen bólogattak. Nyilván nem szerették volna, hogy a hagyományokhoz hűen kidobálják őket az ablakon. Anna – ismét önként és dalolva – „abszolút uralkodóvá” avanzsált, evvel koronázva a második palotaforradalmat. Az istenadta nép pedig a kulissza túloldalán azt látta, hogy újfent egy cári vérből való uralkodója van, és minden rendjén megy; nem sokan gondolkozhattak el, miért is kell ismét felesküdni őfelségére, ezúttal kicsit más esküszöveggel. Anna a változatosság kedvéért szintén magasról tett az állam dolgaira, bár a jó tanácsokat megszívlelve szélnek engedte a Titkos Tanácsot. Helyette minisztertanács alakult, amely már a törvényeket is nélküle hozta. Az örökösre azért gondolt: úgy rendelkezett, a cár unokahúgának fia legyen. Mit is bánták azt az udvaroncok; halálos ágyán aláírattak vele egy papírt, hogy a gyerek-cár mellett régenséként tevékenykedjen egyik kegyence, és így nyeregben is maradtak. Jött ismét a lagymatag pangás.
       Ennek és a nemesség uralmának viszont ismét nem örültek a húsosfazéktól messze ülők, és ezúttal jó helyre nyúltak. Volt ugyanis Nagy Péternek és I. Katalinnak egy Erzsébet nevű leánykája, akit azonban Katalin halála után elpateroltak az útból. Na, ő volt az, aki 1741-ben a gárdistákkal karöltve kirugdosta az illetékteleneket a helyükről, és kényelmesen felült a trónra. Uralkodásának 20 éve alatt megalapozta II. „Nagy” Katalin felvilágosult abszolutizmusát azzal, hogy visszahozta az életbe apja reformjait. Helyre rázta a közigazgatást, visszaállította a Szenátust, eltörölte a halálbüntetést (hát, ezek a barbár oroszok…), létrehozta a Moszkvai Egyetemet (RU, EN, FR, GR), a Képzőművészeti Akadémiát (RU, EN), támogatta a tudományt. Csak az örökössel kapcsolatban fogott mellé: unokaöccsét, III. Pétert jelölte meg.
       III. Pétert még 17 évesen nagynénje, a cárnő összeadta a porosz nemesi családból származó Sophie Auguste Friederike von Anhalt-Zerbst-Dornburg hercegnővel. Eme név hallatán ugyan a legtöbben csak a szemöldöküket húzogatják, de lerántjuk a leplet: ő lett II. avagy Nagy Katalin (HU) cárnő, „a nemzet anyja”, akinek nevéhez az orosz birodalom aranykora fűződik. Erzsébet halála után egyértelművé vált, hogy az infantilis, idegileg labilis és nők iránt egyáltalán nem érdeklődő III. Péter szét fogja verni, amit az előző uralkodó létrehozott. Mindez elégedetlenséget szült, amit Katalin zseniálisan meglovagolt. Egy óvatlan pillanatban titokban Szentpétervárra utazott, a gárdisták (na, ki más?) hűséget esküdtek neki, majd mind, együtt, vidáman elindultak lemondatni a cárt. Péter ezt megtudva rövid ideig görcsösen hezitált, majd – nyilván a most már negyedszer említett, daliás, tekintélyt parancsoló gárdatisztekre gondolva – feladta, és aláírta, amit kell. Eztán elküldték egy vidéki birtokra, ahol – mily váratlan fordulat! – pár nap múlva megfojtják. Nagy Katalin a trónon.
       Katalin titka talán az volt, hogy – bár nem volt orosz – mindent Oroszországért tett, és mindent megtett Oroszországért. Átalakította a jogi és a közigazgatási rendszert, az országhoz csatolta a termékeny déli területeket (a lakosság így 23 helyett 37 millió lett, Európa lakosságának 20%-a; a Birodalom a kontinens legnépesebb állama), fellendült a gazdaság, a kereskedelem, a mezőgazdaság. Új főszereplő lépett a nemzetközi politika porondjára, és a cárnő diplomáciai érzékének hála meg is tartotta ezt a szerepet. A nép pedig rajongott Katalinért, hisz jobban élt, tanulhatott (a nők is). Péterváron és Moszkvában árvaházakat építettek (vö.: Dickens Twist Olivére a XIX. században játszódik), az özvegyek támogatására külön alapot hoztak létre. Kötelezővé tették a himlő elleni oltást (Katalin az első, aki beadatja magának). Kórházak, sőt elmegyógyintézetek nyíltak. És itt a csavar: kinek tűnne fel ebben a paradicsomban, hogy a nemesség – amelyre a cárnő támaszkodott – jogai erősödtek (különösen a Pugacsov-féle felkelés (HU) után), míg a jobbágyság intézménye, a pórnép elnyomása erősebb lett, mint valaha. A pórnépé, amely mindeközben imádta az „elnyomót”. Figyelem, ez az aranykor! És mostantól fakul.
       A legidősebb kort, 67 évet megért orosz uralkodó halálát ugyanis zuhanás követte. A francia forradalom által megrengetett világban az Orosz Birodalomban a Sándorok és Miklósok korát a dekabristák mozgalma fémjelezte. És innen folytatjuk. Megnézzük, milyen is Oroszország, amikor a nép veszi kezébe a hatalmat.
 
       P. s.: Nagy Katalinról (HU) részletesebben.
       P. s. 2.: Amiről Katalin még nevezetes volt: a temperamentum. 23 szeretője is volt, akik közül páran idővel szép karriert futottak be. Ebben is utolérte (sőt lehagyta) a nagy nyugati uralkodókat. A kíváncsibbak utána olvashatnak.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: történelem erzsébet aranykor katalin ii katalin nagy katalin palotaforradalom

magyarsajtó-figyelés 2008.feb.7.

2008.02.08. 00:01 Szasulja

Gáz: Magyarország gázellátása zavartalan és van elég tartalék - hvg.hu
A magyarországi gázellátás zavartalan és az ország megfelelő tartalékokkal rendelkezik arra az esetre is, ha az orosz Gazprom hétfőtől leállítaná a földgázszállítás egy részét Ukrajnának - mondták el magyar illetékesek.

Gazdaság: Az EU fél az orosz pénztől - index
Brüsszel nem akarja elbarikádozni magát a külföldi tőke elől, ám megoldást kell találni a hatalmas alapok ellenőrzésére, amelyek politikai céllal készülnek stratégiai európai cégek felvásárlására.

Adósság: Moszkva visszafizette a szovjet adósságot - origo    
Oroszország átutalta a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknak a szovjet érából örökölt adóssága utolsó részletét - jelentette be a moszkvai pénzügyminisztérium.

Politika: Lavrov "imperialista gondolkodással" vádolja Washingtont - stop.hu
"Imperialista gondolkodással" vádolta Washingtont az orosz külügyminiszter egy lengyel lapnak adott nyilatkozatában.

Oktatás: Drogtesztet vezetnek be az orosz egyetemeken - nol.hu
Kötelező drogtesztet vezethetnek be az orosz egyetemeken ősztől - jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség a Szövetségi Kábítószerforgalom-ellenőrzési Szolgálat (FKSZN) moszkvai igazgatóságának vezetőjére, Viktor Hvorosztyanra hivatkozva.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: oktatás gazdaság drog adósság gázvezeték lavrov

magyarsajtó-figyelés 2008.feb.6.

2008.02.06. 23:44 Szasulja

Külpolitika: Orosz-üzbég csúcs a Kremlben - posztinfo.hu
Iszlam Karimov üzbég elnök moszkvai vizitje

Gyógyszeripar: Előnyben az orosz gyógyszergyártók - origo
Az orosz gazdasági és energiaügyi minisztérium új stratégia kidolgozásába kezdett, amely az orosz gyógyszeripart hivatott majd védeni a "gátlástalan nyugati vetélytársaktól" - derül ki a szerdai Napi Gazdaságból. A tervezet célja a külföldi cégekkel szembeni bürokratikus korlátozások bevezetése, illetve az általuk gyártott gyógyszerek hazai generikus termékekkel történő fokozatos felváltása.

Elit: Az oroszországi elit "bátorsága" - kitekinto.hu
Oroszországi értelmiségiek, akik angol egyetemeken szereztek diplomát, felszólították Vlagyimir Putyin elnököt, hogy országszerte nyissa meg újra a British Council irodáit.

Oligarchák: Az egykori Yukos-alelnök orvosi kezelést kap - metro.hu
Vaszilij Alekszanjan volt Jukosz-alelnök ügyében az Európa Parlament 23 képviselője nyílt levélben fordult szerdán Vlagyimir Putyin elnökhöz és több más orosz vezetőhöz, kérve, hogy biztosítsák számára a szükséges orvosi kezelést.

Irodalom: Végleg Solohové A Csendes Don - dunatv.hu
Mihail Solohov A csendes Don című regényfolyama első két kötetének kéziratáról készült fakszimile kiadvány mindenki számára bizonyítja, hogy a sok gyanakvás, vádaskodás ellenére Solohov maga írta a Nobel-díjjal kitüntetett regényt - ezzel adták át az Orosz Állami Könyvtárnak a minap a mű első megjelenésének 80. évfordulója alkalmából mindössze 100 példányban megjelent hasonmás kiadvány két vastag dossziéját.

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: elit üzbegisztán külpolitika british council alekszajan solohov

Szocsi - új földkódex az olimpia jegyében

2008.02.06. 12:02 cheburashka

Az orosz kormány a napokban véglegesítette a Szocsiban rendezendő téli olimpia létesítményeinek épitésiütemtervét. Az elkövetkező 3 évben 81 milliárd rubelt (585 milliárd forint) szán az épitkezésekre az orosz kormány. Ugyanakkor kérdéses, hogy a szükséges 4.000 hektár földterületet sikerül-e felszabadítani.

Az olimpiai beruházásokkal kapcsolatos kérdések megvitatására összehívott Testnevelési és Sport Tanács Szocsiban tartott ülésén maga Putyin elnök is megjelent. Alexander Tkacsev, a krasznodári régió kormányzója, biztosította az egybegyülteket, hogy az állam kész piaci áron megvásárolni az épitkezési területen lévő telkeket. Az állampolgárok két lehetőség közül választhatnak: vagy új lakhelyt kapnak vagy pénzt. "Úgy gondolom, hogy az emberek megértéssel viszonyulnak majd a felmerült helyzethez, ebben nagyon bízok" - mondta Tkacsev, hozzátéve, hogy a pénzügyi kompenzáció elég lesz egy új ház megépítésére.

Ezutóbbi kijelentésével nem mindenki ért egyet. A helyzet az, hogy az utóbbi években a régió ingatlan árai az egekbe szöktek. A felvásárlásokat pedig tovább nehezíti az a tény, hogy Szocsiban sok az engedély nélkül megszerzett földterület és megépült ingatlan.
Összesen 243 olimpiai épületnek kell találni helyet, ami nem egyszerű feladat ebben a környzetben. Éppen ezért 2007 végén életbelépett egy törvény, amely kizárólag a Krasznodári régió területén az olimpiai előkészületek idején érvényes. Ennek értelmében az állam jogosult a tulajdonos hozzájárulása nélkül is megvásárolni a földterületet, ehhez csupán a tranzakció elött négy hónappal értesíteni kell a tulajdonost.

A legnagyobb probléma valószínüleg a piaci ár megállapítása körül várható. A törvény szerint a felvásárlási ár nem haladhatja meg az értékbecslő által megállapítottat. Viszont az értékbecslők felelősök az állam felé az árak helyességéért, így nem nagyon fogják "túlbecsülni" az ingatlanok értékét.


Szólj hozzá! · 2 trackback  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: gazdaság szocsi földtörvény

magyarsajtó-figyelés 2008.feb.5.

2008.02.06. 00:13 Szasulja

Gazdaság: Energiaipari vállalatot indít a Gazprom és a SUEK - origo
A szén- és az áramüzletbe is jelentősen beszáll a Gazprom orosz gázmonopólium: vegyesvállalatot alapít a legnagyobb orosz széntermelővel, a szibériai SUEK-kel. A 14-18 milliárd dollár értékű ügyletet egy most megkötött elvi megállapodás szerint szeptemberben zárhatják.

Szökés: Orosz ügyvéd kért menedéket Amerikában - stop.hu  
Politikai menedéket kért az Egyesült Államokban Borisz Kuznyecov ismert moszkvai ügyvéd, mert úgy érzi, hogy üldözi a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Tech: Az online cenzúra szigorítását tervezi Oroszország - sg.hu
Követi számos ázsiai állam példáját és az internet minden eddiginél komolyabb és szigorúbb ellenőrzésére készül Oroszország

Sport: A labdarúgó-Eb orosz sztárjai lehetnek: Zirjanov, Arsavin, Biljaletgyinov - origo
A cikkben megismerhetünk három tehetséges orosz labdarúgót, és megtudhatjuk róluk, amit tudni érdemes.

Mozi: Putyin, az orosz szerető - romantikus film készült az orosz elnökről - dunatv.hu
Február 14-én, azaz Valentin-napon jelenik meg Oroszországban az romantikus film, amelynek főszereplőjét az alkotók nem titkoltan Vlagyimir Putyin orosz elnökről mintázták

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: film sport gazdaság cenzúra technika gazprom kluznyecov

magyarsajtó-figyelés 2008.feb.4.

2008.02.05. 01:03 Szasulja

Gazdaság: Indul az orosz imperializmus? - www.index.hu
Külföldi vállalatfelvásárlásokra szólította fel az orosz cégeket Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök-helyettes, Vlagyimir Putyin államfő kijelölt utódja.

Olaj: Mitschek: A Nabucco nem oroszellenes projekt - www.origo.hu
A tervezett Nabucco-gázcsővezeték nem oroszellenes projekt, hanem arra szolgál, hogy a Kaszpi-tenger környéki (közép-ázsiai) lelőhelyek bekapcsolásával bővítse és szélesítse Európa gázbeszerzési forrásait

Technika: Szu–35BM – egy lépésre az ötödik generációtól - www.jetfly.hu
Az orosz Szuhoj tervezőiroda az alcímben szereplő szlogennel reklámozza legújabb fejlesztését, a Szu-35BM vadászbombázót

Vélemény: Demokrácia orosz módra - www.hetek.hu
Vlagyimir Putyin elnöksége óta teljes erejéből arra törekszik, hogy bebizonyítsa a világnak: Oroszországnak meghatározó pozíciója van a gazdasági és politikai szuperhatalmak sorában.Ezt mára többé-kevésbé sikerült is tudatosítania politikai és katonai ellenfeleiben. Az ilyen jellegű hírek mellett azonban kevesebbet szól a nemzetközi sajtó az orosz belpolitikai helyzetről. Vajon milyen állapotban van az orosz demokrácia?

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: vélemény gazdaság technika olaj

Európa-e Oroszország?

2008.02.04. 16:30 Volk

       A múlt héten az Indexes Socor-interjúval és a blog arra való reakciójával kapcsolatban kibontakozott eszmecserére való tekintettel olybá tűnt, ideje egy hozzáértő emberrel is váltani pár szót. A leírtakat egy kazalba gereblyéztük tehát, és nekiszegeztük kérdéseinket Filippov Szergejnek, az ELTE Történeti Ruszisztikai Tanszéke tudományos munkatársának. Köszönjük ezúton is, hogy időt szakított ránk, és ezúttal az egyetem falain kívül is fényt gyújtott.
   
       Európa-e Oroszország történelmi szempontból? Ha igen, miért? És ha nem, volt-e olyan időszak, amikor Európához tartozott? Ha földrajzi szempontból megpróbáljuk európai és ázsiai részre bontani Oroszországot, mondhatjuk-e, hogy az európai rész "Európához tartozik"? Ha ma már Európa része, akkor mikor volt a fordulópont? Ha nem az, volt-e olyan időszak, amikor Európává válhatott volna? Európához kapcsolja-e önmagát az orosz ember? Ha nem, törekszik-e erre?
  
       A feltett kérdések nagyon komolyak, könyvekben szoktak ilyenekre válaszolni, ezért a rövid válaszaim elkerülhetetlenül tartalmaznak sok leegyszerűsítést vagy túlságosan kategorikusnak tűnő megállapítást. A válaszok azért is nehezek, mert nem tisztázott maga az „Európa” fogalom se, pláne történeti szempontból. Egyáltalán mit tarthatunk Európának a X., XV. XIX. vagy XXI. században? Ezek a dolgok sokszor összemosódnak és hosszú lenne ezeket itt tisztázni. Valószínűleg Európa mai fogalmából kellene kiindulni, ami szintén leegyszerűsítés. Ezzel együtt a válaszaim a következők.
       Az Európához való tartozás, ha egyáltalán értelmes dolog erről beszélni, egyértelműen nem földrajzi kérdés (ezt már a XIX. században is jól tudták), tehát szerintem nincs értelme kettévágni Oroszországot európai és ázsiai részre, hiszen mégiscsak egy országról volt/van szó. Ami viszont fontos, az az, hogy egy sor gazdasági, demográfiai, kulturális stb. mutató szerint Oroszország európai része lényegesen jobban hasonlított és hasonlít Európára, mint a másik (egy példa: a XX. sz. elején az orosz ipari termelés 90%-át európai területeken állították elő). A következtetés: Oroszország megítélésekor nagyon fontos figyelembe venni az ország különböző régiói közötti fejlődési egyenlőtlenségeket. Ezek alkotják az orosz fejlődés egyik legfontosabb sajátosságát.
       És itt már kimondtam a kulcsszót, a sajátosságot, mert az első kérdésre a válaszom az, hogy történelmi szempontból Oroszország – ha tetszik, ha nem – mindig tartozott és tartozik Európához, de azon belül viszonylag sajátos pályát fut be és hol közelebb kerül Európához, hol távolodik tőle.
       Ez a fő megállapítás, amelyet nagyon hosszasan lehetne tárgyalni, itt csak pár példával illusztrálnám. A kijevi korszak „Oroszországa” tipológiailag Európához sorolható, aminek két fő oka van: a kereszténység felvétele (a kereszténység egy olyan „közös nyelvet” biztosított európai országoknak, amely sokkal fontosabb, mint az ortodoxia-katolicizmus későbbi szembeállítása), és a varégok segítségével kialakított állami struktúrák, amelyek nagyon hasonlítottak a másutt Európában létező struktúrákra. Ami kezdettől fogva sajátos vonásokat kölcsönzött az orosz fejlődésnek, az a nagyon más földrajzi helyzet és éghajlati viszonyok.
       1230-40-es évektől kezdve ehhez járul a tatár uralom, amely elszigeteli Oroszországot Európa többi részétől és bizonyos ázsiai tipusú vonások kialakulásához vezet. Itt kezdődik az eltávolodás, amely a XVII. században kulminál.
       Nagy Péter reformjaival újra kezdődik a közeledés folyamata, amelynek két csúcspontja van: a XIX. sz. eleje és a XIX-XX. sz. fordulója A XX. sz. elején Oroszország Európa egyik legdinamikusan fejlődő országa, amely ugyan sok súlyos problémával küszködik, de minden tekintetben egyre inkább „hasonul” Európához.
       Ennek vet véget az első világháború és belőle fakadó októberi forradalom (egyébként a marxizmus is európai jelenség volt). A szovjet korszak megint eltávolította Oroszországot Európától, most pedig újra közeledne, de ez egy bonyolult és ellentmondásos folyamat bizonytalan kimenetellel.
       Azért is – és itt válaszolok az utolsó kérdésre – mert az oroszok a XIX sz. közepétől nem biztosak abban, hogy Európához akarnak tartozni. Vagy akartak is meg nem is. Vagy úgy akartak tartozni hozza, hogy közben elkerüljék az európai fejlődés árnyoldalait (ami most már aligha lehetséges). De látni kell azt is, hogy „Európa” (amiben ebből a szempontból benne van Amerika is) a rendszerváltás óta sokszor, ha nem is becsapta, de, ahogy mondani szokták, „nem volt tekintettel az oroszok érzékenységére”. Tehát kétoldalú „gyanakvásról” van itt szó. Ráadásul a „nyugati kapitalizmus” terjedése Oroszországban is (de másutt, pl. Magyarországon is) rengeteg csalódást okozott és egybekapcsolódott a káosszal, a szegénységgel és nemzeti sérelmekkel. Durván ez az oka Putyin népszerűségének, aki pedig egyértelműen „bekeményített” Európával szemben.
 
       U. i.: A témával kapcsolatban lásd még: Szvák Gyula - Oroszország helye Eurázsiában.

1 komment  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: oroszország európa

Weimar vagy nagyhatalom: nincs középút?

2008.02.04. 15:42 misa_80

Végre egy korrekt cikk Oroszországról. Tamás Pál írásában sok mindent megvilágított, a Magyarországon haknizó amerikai szakértőket is - említés nélkül - elhelyezte a diplomáciai stratégiákat bemutató/kitaláló elemzés.
Tamás az érdekek, a politikai elitek eddigi viselkedése alapján próbálja rekonstruálni Oroszország és az EU viszonyának változását a kilencvenes évekhez képest, valamint előrejelezni a következő évek várható fejleményeit. Vagyis egyértelműen reálpolitikai szemszögből vizsgálja a helyzetet, az értékelvű megjegyzéseket csak a diplomáciai retorika eszköztárába tartozó nyomásgyakorlásként veszi szemügyre. (A Németh Zsolt-cikk kapcsán kirobbant vitát olvasva ez a szemlélet üdítő: mintha megannyi Grál-lovag azt bizonygatná, hogy a demokrácia feliratú kehely csakis ő általa juthat el az oroszokhoz.) A fő állítás az, hogy Oroszországnak sikerült elkerülni a weimari utat, azaz a szétesést, így van lehetősége és láthatóan szándéka is arra, hogy ha világhatalmi státuszát már nem tudja visszaállítani, regionális nagyhatalomként definiálja újra magát. A közel-keleti konfliktusba belesüpedt USA nem ér rá, a gazdasági fejlődést óvó EU nem bír foglalkozni az orosz "pufferzóna" kiépítésével. Ez elsősorban Ukrajnát és Fehéroroszországot érinti, Socor álláspontjával szemben Tamás úgy véli, hogy Magyarország nem célterülete az orosz törekvéseknek. Éppen ezért van lehetősége a magyar külpolitikának gazdasági előnyöket kisakkozni: ha a balti-lengyel oroszellenes tengellyel szemben realistán közelítjük meg a kapcsolatot, csővezetéktranszfer-országgá és/vagy transzeurázsiai vasúti cargoországgá válhatunk, ami gazdaságilag elég jól kirángathatna minket a trutyiból - anélkül, hogy politikailag függő helyzetbe kerülnénk.
A cikk végkicsengése rakja igazán helyre az amerikai próbálkozásokat:
"Egyszer már megversenyeztetett bennünket egy nagyhatalom keleten a románokkal. Ma más a világ. De egy ilyen játék elől - ha valaki mégis próbálkozna vele - a leghatározottabban ki kellene térni."

Szólj hozzá!  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: külpolitika nagyhatalom

süti beállítások módosítása