Az utóbbi időben gyakran találkozom hírekkel, amelyek újabb és újabb állami szupervállalatok megalakulásáról szólnak. Ezek a vállalatok jellemzően valamely gazdasági kulcsiparágban jönnek létre. A teljesség igénye nélkül lássuk, hogy konkrétan mely területeken milyen szervezetek jöttek létre:
Vnesekonombank: az orosz gazdaság versenyképességének javítása - Orosz Nanotechnológiai Vállalat: nanotechnológia fejlesztése
- Befektetésbiztosítási ügynökség: befektetések
- Olimpiai állami vállalat Szocsi-2014: olimpiai építkezések
- Roszatom: atomügynökség
- Rosztechnológiák: honvédelmi és high-tech technika előállítása és exportja
Orosz független vagy ellenzéki gazdasági szakértők (jelentsen bármit is ez a két jelző a mai Oroszországban) nem nézik jó szemmel a fent említett vállalatok alakulását. Azt mondják, hogy itt valamiféle államkapitalizmus épül, ami a nemzetközi példák alapján még sose vezetett semmi jóhoz.
A kritikára Putyin a következőket válaszolja:
„Nem célunk az állami vállalatok örökös fenntartása. Továbbá nem célunk az államkapitalizmus létrehozása, ez nem a mi utunk, de állami támogatás nélkül bizonyos iparágakat nem tudunk hatékonyan fellendíteni." Véleménye szerint a jövőben ezekben az 
iparágakban egyre nagyobb arányban vesznek részt magánvállalatok.
Az, hogy mikor és milyen magánvállalatok vesznek majd részt ezekben az iparágakban - talány. Az viszont, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre az államosítás érdekében megtudhatjuk egy bizonyos Oleg Svarcman a Kommersantnak adott interjújából. Oleg Svarcman az Orosz Venture Társaság feje. Erről beszél az interjú első felében, ami nem annyira izgalmas. Annál inkább a második rész. Lássuk csak:
…
- A tulajdonosok összetétele nem nyilvános? (itt a Russzkaja business-gruppa holdingról van szó)
- Mindenféle offshore cég, ciprusi meg mások. Ez nem az elnök adminisztrációjának vezetése, ez a családtagjaik. Vannak magánszemélyek is. Közeli emberek – FSzB-sek (a KGB jogutódja) vagy kollégák a belső elhárítástól.
- És milyen egyéb politikai kapcsolatokról van még szó?
- Van egy politikai szervezetünk: „Egyesület Oroszország Szociális Igazságáért”, én ott mindig is a gazdasági és pénzügyi dolgokért voltam felelős. Ezt a szervezetet 2004-ben hozták létre, miután Putyin elnök kijelentette, hogy a nagyvállalatoknak szociálisan érzékenynek kell lenniük. Akkor kollégáink az FSzB-ből eldöntötték, kell hogy legyen egy olyan szervezet, amely mindenféle Hodorkovszkij féléket fog betörni, kínozni és szociálisan érzékennyé tenni.
- Ilyen „közösségi behajtó” féle?
- Igen. A kuratóriumban benne van az összes erőszakminisztérium: Honvédelem, MCsSz, Belügy. A végrehajtók és igazgatók cserélődtek, mert voltak konfliktusok. Például valaki rányomult egy nagyvállalkozóra, az meg telefonál – többiek meg mondják: állj, állj, várj csak. Megértettük, hogy nem működik jól az eszköz, mert minden oligarchának saját kapcsolata van ugyanezekkel az erőszakszervezetekkel. Ezért a koncepció megváltozott. Senki nem akart senkivel összeveszni, ezért felajánlották, hogy találjunk ki egy másik rendszert.
- És amikor kiderült, hogy ez a rendszer nem működik, hogy van ellenállás, mit tettek Önök?
- Mikor azt mondták nekem, hogy más finanszírozási források után kell nézni, akkor bejelentettünk 2005-re egy 80 millió dolláros keretet speciális projektekre. Szociális tevékenységünk 70%-ka az erőszakszervezetekre irányul – özvegyek, árvák támogatása. Ez egy közszervezet, de a pénz nagy része az erőszervezetek szociális ügyeire megy el, hisz felettünk ők ülnek…
- És végül honnan szereztek eszközöket?
- Kidolgoztunk egy koncepciót, amely a korábban betörendő szervezetekkel való együttműködést volt hivatott elérni. Meglátogattuk őket különböző ajánlatokkal, amely eredményeképpen közös ügyeink lettek. Például, Orosz Olaj Csoport – ez a „Rosznyefty” a TNK és a Lukoil egyesüléséből létrejött szervezet. Egyszóval ezek a szervezetek elkezdték átadni eszközeik egy részét az Orosz Olaj Csoportnak.
- És mekkora volt az árrés a piaci árhoz képest?
- Nem túl nagy, csupán 7-10 %. De ez eleinte elég volt. Ezt a pénzt aztán fejlesztésre költöttük. Ezen kívül állami bankok is dolgoznak velünk politikai érdekből.
- Milyen irányba terveznek fejleszteni?
- Most egy olyan rendszert fejlesztünk ki, amely nemsokára állami vállalattá válik és az lesz a neve, hogy „Szociális befektetések”. Ez a szervezet az Orosz Állami Szervek Szervezetével és az Állami Vagyonügynökséggel közösen kidolgozott „bársonyos reprivatizáció” koncepció alapján nyugszik. Ezt többek között a „Roszoboronexport” érdekében csináljuk. Ez egy piaci szervezet a stratégiailag fontos eszközök bevonására. Olyan eszközök, amelyek nem helyesen működnek.
- „Nem helyesen” – ez mit jelent?
- Vagy a haszon nem marad helyben, vagy a menedzsment nem helyes, vagy konfliktus van az üzemben. Ezek olyan vállalatok, amelyek profitja különböző adóoptimalizációs technikákat igénybevéve legtöbbször külföldön landol. Az állam ezt nem tartja helyesnek most. Egyik feladatunk hogy növeljük az adóalapot, hogy időben ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat, fizetéseket.
- És ez hogyan történik?
- Mint a porszívó, amely összegyűjti ezeket az eszközöket, amiből majd állami vállalat lesz. Ezeket később hivatalos úton irányító társaságoknak adjuk át, amelyek professzionálisan foglalkoznak a vállalattal, profitot termelnek.
- Azaz ez olyan, mintha portyázás-jogot kapott volna némi állami támogatással?
- Ez nem portyázás. Mi nem vesszük el a vállalaltot, csak különböző eszközökkel csökkentjük a piaci árát. Van a piaci ár, van a növekedésének blokkolására hivatott eszközök, persze mindenféle bürokratikus úton. Viszont az emberek értik, hogy honnan jöttünk. Általában meg tudunk egyezni, általában a piaci ár alsó határa. De ez nem Jukosz, egész normális pénzeket kapnak emberek.
- Az emberek meg vannak elégedve… vagy vannak, akik elégedetlenkednek?
- Ugyan. Mindannyian testőr nélkül élünk. Igazából ez állami feladat – mindenki érti, hogy minket ezzel megbíztak. Ha nem mi, akkor majd mások jönnek, hogy teljesítsék a feladatot.
…
- És az állam hogyan segíti munkájukat?
- Nagyon jó erőforrásaink vannak: volt erőszakszervezet munkatársak. 600 000 ember az egész országban. Felderítő munkát végeznek: hol, milyen vállalatok, milyen lehetőségekkel, stb. Velük közösen építünk most egy úgynevezett gyűjtőrendszert, amely az ország 30-40%-kát fogja lefedni. Pénzügyi kihágásokkal fognak foglalkozni, azaz hitelek
visszanemfizetésével. Úgynevezett hard collection. Mikor világos, hogy az ember nem fogja visszafizetni a hitelt, hogy ki kell menni, akkor nem baseball-ütős emberek fognak kimenni, hanem volt belügyes kollégák, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a nyomozás és a kihallgatás terén. Ez a rendszer már el van fogadva. Feladatunk, hogy megakadályozzuk a volt belügyesek átfolyását a bűnbandákba.
visszanemfizetésével. Úgynevezett hard collection. Mikor világos, hogy az ember nem fogja visszafizetni a hitelt, hogy ki kell menni, akkor nem baseball-ütős emberek fognak kimenni, hanem volt belügyes kollégák, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a nyomozás és a kihallgatás terén. Ez a rendszer már el van fogadva. Feladatunk, hogy megakadályozzuk a volt belügyesek átfolyását a bűnbandákba.- És ki adja a feladatokat?
- A Párt (nevet). A párt számunkra egyet jelent az Igor Ivanovics Szecsin vezette szilovik tömörüléssel.
…
Tanúságos történet, nemde?
