Most pedig következzen a múlt heti sajtószemlém befejező része, amelyben a fő téma a szénhidrogének lesznek. Pontosabban az, hogy mi is történt az egyik legfontosabb orosz nyersanyaggal.
Mint ismeretes, a szénhidrogének ára jelentős mértékben esett a válságban. Mostanra ugyan stabilizálódott, azonban az ebből származó orosz bevételek még mindig jelentősen elmaradnak a korábbiaktól. Ez kölönösen igaz a gáz esetében, ahol az oroszok most nagyon sokat kockáztatnak, gondoljunk csak a Déli Áramlatra. Épp ezért érintette kellemetlenül őket az, hogy az ukrán fél emelni akarja a tranzitdíjakat, amit az oroszok fizetnek (ITT). Nem is késett az orosz válasz, amely természetesen elutasító volt, noha korábban belementek bizonyos áremelkedésbe (ITT). Ugyanakkor a Gazprom ezt az árnövekedést nem tudja áthárítani a fogyasztóira teljes mértékben, de azért megpróbálja (ITT).
E nyúlfarknyi hír több szempontból is érdekes. A legfontosabb, hogy ebből már sejthetjük, hogy milyen gázárra számíthatunk legkésőbb jövő januárra kilenc hónappal +/- egy kicsi idővel. Másrészt jelzi, hogy a Gazprom hűséges beszállítója akar maradni az EU-nak. (Áttételesen: nincs szükség a Nabucco-ra.) Fölmerülhet a kérdés, hogy lesz-e ismét gázháború? Jósolni nem tudok, de egy biztos: a következő évben mind Ukrajna, mind Oroszország számára égetően szükség lesz a gáztranzitra és az abból származó pénzekre.
Oroszország költségvetésének bevételi oldalában tekintélyes részt tesz ki az olajexport. Mivel az olaj ára drasztikusan zuhant, ha nem szeretnék, hogy a bevételi oldal elszálljon, akkor - mivel az árra kevéssé vannak hatással - a kitermelést kell fokozni. Pontosan ezt bizonyítja az elmúlt héten az OPEC-nek adott nyilatkozat (ITT). Ez a hír több szempontból is érdekes. Egyrészt elárulja, hogy milyen hatással is volt a válság az orosz olajkitermelésre. Másrészt láthatunk egy kis áttekintést az orosz kitermelésről számokban. Végül pedig megláthatjuk, hogy miért is zördültek össze az OPEC-kel. Konkrétan: Oroszország piacot szerzett az OPEC kárára.
Azt is tudni kell, hogy egy ekkora zuhanás után a piac korrigálni szokott. Most is ez történt. Az összeomlással kapcsolatos félelmek elültek, a válság ténye megszokottá vált és végülis még mindig szükség van olajra. Azaz az olaj ára elindult felfelé. No persze nem túl gyorsan, de azért Moszkvában ez már optimizmusra adhat okot (ITT).
Persze az olajháború többfrontos. A vezetés ismét próbálkozik hasonló blöffel, mint amivel a BRIC-ülésen is előálltak. Csak most épp azzal, hogy az olajár 100 dollár lehet a közeli jövőben (ITT). Nem zárom ki, hogy igaza lehet, azonban azért ez nem ennyire egyszerű. De legalább megpróbálták, "hátha" alapon. És ha egy ekkora kitermelő vmit nyilatkozik, akkor arra odafigyelnek. Megjegyzem, ezt pl mi, magyarok nem tudnánk csak úgy eljátszani.
Oroszország persze megpróbál új piacokat is szerezni, mégpedig Venezuela személyében (ITT). Hogy mi szüksége lenne pont Venezuelának orosz olajra? Nos, semmi. Annál több viszont az oroszok szakértelmére, mivel a nyugati cégekkel nem épp felhőtlen a viszony. És hát lássuk be végülis mindegy, hogy miből van bevétele egy olajipari cégnek, a lényeg, hogy bevétel legyen.
Az energiaszektorban van még egy fontos töréspont, ahol az oroszok és az EU álláspontja markánsan eltér. És ez a jövő vezetékének az ügye, azaz a Nabucco kontra Déli Áramlat vita. Valamivel korábban a Déli Áramlat gazdái egy zseniális húzással sokkal közelebb hozták a megvalósítást, amikor megegyeztek Törökországgal a vezeték ottani munkálatainak megkezdéséről (ITT). Ugyanakkor közvetetten megindult egy támadás is a Nabucco ellen a lehetséges beszerzési forrásoknál (ITT). Hozzátenném, hogy mi, magyarok a Nabucconak vagyunk elkötelezett hívei, de talán nem ártana a politikának egy kissé hátrébb lépni (ahogy a MOL-verérek is mondják). Ugyanis ha tényleg lesz Déli Áramlat, akkor talán az is jó lenne, ha érintene bennünket, nem?
Nos, a múlt hét eseményei szokatlanul élesen megmutatták, hogy hogyan is gondolkodnak az orosz döntéshozók. Most már csak az a kérdés, hogy hogyan viselkedjünk az orosz medvével ahhoz, hogy a legjobban jöjjünk ki a jelenlegi helyzetből? Az ötelteket a kommentekben várom, a legjobb szerzőjének egészségére a szerzőgárda közösen iszik egy vodkát!
