Az a helyzet evvel a Zsirinovszkijjal, hogy csak gyakorlatilag mond ordenáré hülyeséget, nem elméletileg. Magyarázom. Legfrissebb törvényjavaslata a következő: vissza kell vonni az orosz "gyűlöletbeszéd-törvényt", mer' hülye. Tehát ne lehessen büntetőjogi eljárást kezdeményezni egy rassz, nemzet, felekezet, nem, társadalmi osztály képviselői elleni gyűlöletkeltés, irántuk tanúsított ellenségesség miatt. El kéne gyepálni a rasszista görényét, hogy selypítve gyónja meg! Vagy mégse…?
Helyzet.
Az van. És elég merev. Az oroszországi ultra-szélsőjobbot nem boncolnám, annál is inkább, hogy szűk egy éve már megtettem. De tény, hogy Oroszországban tavaly 96 rasszista indíttatású gyilkosság történt, és több mint 400-an sebesültek meg hasonló támadásokban. Ez 30%-os plusz az előző évhez képest (a SOVA információs és elemző központ adatai). És ez már kiborította a bilit, de legalábbis megszólalásra késztette Medvegyev elnök urat is: „Oroszország sokvallású ország, és ezek a bűncselekmények … fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra.” Megtámogatja Jevgenyij Skolov belügyminiszter-helyettes: „A szélsőségesek komoly társadalmi problémává váltak, amelynek a pusztító ereje ugyanakkora, egyes esetekben pedig nagyobb, mint a terrorizmusé.”
És nőni fog. Oroszország ugyanis tele van az egykori szovjet tagköztársaságok polgáraival, akik a szebb élet reményében érkeztek a székesfővárosba (ld. feljebb). Jó ideje jelentős eme társadalmi réteg átfedése az bűnös életűekkel, most viszont – a válság okozta tömeges kirúgásoknak hála – a ráta megugrik.
Itt meg kell jegyeznem, hogy nem véletlenül hall a nyájas olvasó zengő összecsengést hazánk nem létező kisebbségi kérdésével, a különféle gárdákkal, mozgalmakkal, egyesületekkel. Csak nálunk egyrészről a fém-, fa- és biciklilopásnál, másrészről pedig a v
onulásnál, zászlólengetésnél vége a történetnek (hogy a lincselés, tömegverekedés, vidéki gyilkosságok illetve a Molotov-koktélok és géppisztolysorozatok egyedi eseteknek, tendenciának vagy rutinnak tekinthetők-e, nem ezen fórum tiszte kideríteni). Amott meg egy tárcáért nem gáz késelni éjjel, amire a reakció sem merül ki egy (szélső)jobbhorogban; sokkal hevesebb.
Mindezt most majd bizonyára megtámogatja a rég kiforrt elmélet, miszerint azért rossz az orosznak, mert ezek a kaukázusi feketeseggű majmok elveszik a munkát és élősködnek a békés, igaz pravoszláv nemzeten. Azt az utcaseprői, kukás- és egyéb presztízsmunkát, amit egy helybeli az éhhalál biztos tudatában sem végezne el. Hogy elejét vegyék a vérnek, lekiáltották most föntről a zéró-toleranciát (ezek szerint eddig nem volt?). Megerősítve evvel a 282-es számú törvényt.
…és szól a bohóc.
Vlagyimir Volfovicsot sok mindenért szeretjük. Nem csak azért, mert az Orosz Liberáldemokrata Párt vezére. Nem is azért, mert az állami Duma elnökhelyettese. Sokkal inkább mondjuk azért, mert ő a leghevesebb bunyós ebben a Dumában. Saját dumája hevében pedig ő a legbunyósabb (1, 2, 3). Vagy korszakalkotó felvetéseiért: a madárinfluenza idején javasolta, hogy lőjenek le minden madarat a határnál; talán mert ő maga is remek céllövő. Szintén rokonszenvet ébreszthet, hogy védelmére kelt a legendásan gazdag orosz b*zmegelésnek (amely ugyanakkor a jó magyart csak nem nyomhatná le, de ez másik történet). Nemzeti öntudatunknak jól eshet az is, hogy rendszerváltásunk hajnalán azt mondta egy magyar tudósítónak interjún kívül: "Függetlenséget akarnak? Rendben, megkapják! De akkor nem vesszük meg a maguk Ikaruszait, és ott fognak éhen dögleni." (forrás: első kézből, szájhagyomány útján). És még folytathatnánk a sort.
No de kicsit komolyra fordítva. Igen, az embernek a haja szálai égnek meredeznének mindennek a tizedétől is. Igen, csak vakarjuk a tarkónkat, hogy egy európai állam nem hogy magas tisztséggel hogy kínálhatja meg, de egyáltalán hogyan vállalhat közösséget evvel az emberrel. De néha meg-megvillan valami, és…
…és szól a próféta.
És azt mondja, replikázva az államelnökkel, hogy a BTK nevezett 282 cikkelye homályosan fogalmaz. Márpedig a passzus legalább százezer rubeles bírsággal (~700 ezer Ft), max. 5 évvel díjazná azt, aki „tettével gyűlöletet vagy ellenségességet akar ébreszteni egy bizonyos nemhez, rasszhoz, nemzetiséghez, anyanyelvhez, származási helyhez, felekezethez, társadalmi réteghez tartozó ember vagy csoport iránt, vagy emberi méltóságukban megalázni őket a nagy nyilvánosság előtt vagy a médián keresztül”. No már most Zsirinovszkij úr szerint ezt az abszurdig lehet fokozni és torzítani. Mert – teszi fel a kérdést – büntetendő-e, ha valaki a rablótolvajt nyilvánosan szidja, és közben nem átallja megemlíti a nevezett valamely fenti attribútumát? Nem is beszélve az Orosz Föderáció különböző nemzetiségein élcelődő viccekről (csukcs, cigány, grúz, zsidó, örmény…). Avagy büntethető-e valaki, aki leírt egy rasszista lózungot, amely azonban nem talált megértő fülekre, sőt nem került ki az íróasztal fiókjából, így aztán gyűlöletkeltés, azaz bűncselekmény sem történt? Vlagyimir Volfovics elképzelése szerint a szándékot elítélni nem lehet, csak a tettet (vitatható retorika). Más szemszögből pedig ha valaki sértőnek érez egy megjegyzést, amelynek nem volt célja megsérteni bárkit is, a törvény szintúgy téves, sőt (hopp-hopp, ismét áthallás). Mindezen ellentmondások alapján a Duma alelnöke indítványozza a 282-es törlését.
Vitázni lehet. Tény ugyanakkor, hogy az ellentmondások léteznek. Mint ahogy tény az is, hogy Zsirinovszkij úr és pártja népszerűségén, amely neve ellenére erőteljes ultra-nacionalista attitűdjéről híres, ez lendíthet. Populizmus ide vagy oda. De egyéb is a törvénytervezet mögött a párt- és önérdeken túl…
Önkritika.
De csak amolyan tessék-lássék. Mint ahogy az Orosz Liberáldemokrata Párt is tessék-lássék ellenzék. A 282-esnek van létjogosultsága, mert van célja és haszna. Ez az univerzális kalapács, amivel az igazságügyi szervek ide-oda csapkodnak. Pl. 2006-ban Ahmed Zakajev emigrációban élő csecsen politikusnak, vagy a szentpétervári Memorial jogvédő központnak a tavaly decemberi házkutatással, nem is beszélve az első elítélt orosz bloggerről (EN, RU). Ő mondjuk igazán meg is érdemelte, egy livejournal-os kommentben a rendőrséget gyanúsítgatta, hogy felhasználják őket a választásokban.
Tehát a kormány keményen a helyén tartja a jogszabályt, a demokrácia kritikus hangjával pedig kicsit megugattatja, hogy ellenzékibb legyen az ellenzék, és ezzel egyidőben - lévén Zsirinovszkij úr mindenek felett Putyin párti - látszódjék az önkritika. De túl komolyan azért ne vegyük Zsirinovszkij úr beadványát. Főleg annak tudatában ne, hogy eddig 16 év alatt csak egy törvénytervezete jutott át a Dumán, és az is – eddig – csak első olvasatban.
U. i.: Én azért várom, hogy mikor sül el visszafele a mordály. Mondjuk valaki be találja perelni Dmitrij Rogozint, Oroszország jelenlegi NATO-nagykövetét azért a Szaakasvili paródiáért, amelyet a Duma ülésén rögtönzött még 2006-ban, két évvel a grúz-oszét pengeváltogatás előtt. Nem is beszélve magáról Zsirinovszkij úrról, akit a kazah legfőbb ügyész 2005-ben már ki is kezdett a 282-es alapján, miután a nagy gondolkodó azt mondta: „Nincs kazah nyelv, és írásbeliség se volt. Egyáltalán nincs ott semmi.” Kemény lesz kifizetniük a 100 ezer rubelt, mert hogy sittet nem kapnak, az hétszentség.
