Bronzeső hullott Oroszországra a mai napon. Persze beszélhetnénk arról is, hogy se arany, se ezüst nem hullott, de elég a panaszkodásból. Mindenben keressük a pozitívumot. Tehát az oroszok kiváló teljesítménnyel nem egy, még csak nem is kettő, hanem három darab bronzot nyertek. Ez majdnem annyi mint amennyi aranyat nyertek az amcsik ma (4).
Tehát a bronzok: Arkagyij Vjatcsanyin a 100 méter után 200 háton is harmadik lett. Nagyon erősen kezdett, még a 3. fordulónál is vezetett, ám a végét nem bírta, és a befutó a két amerikai Lochte és Peirsol párharcáról szólt. A neves Bajir Badenov íjászatban remekelt, még Nagyezsda Jevsztjukina a 75 kilogrammosok súlyemelőversenyén szerzett bronzot.
Az oroszok egyetlen igazán jó teljesítményének sem tudtunk szívből örülni, hiszen pont a magyar női kézilabda-válogatottat mosták le a pályáról. A 24-33-as eredményhez kellett az oroszok bravúros teljesítménye, és a magyarok félórás rövidzárlata is.
Van egy tiszteletbeli orosz aranyérmes a mai napon. Nastja Ljukin ugyan Amerikának szerezte meg a torna összetett első helyét, ám nevéből sejthető módon „némi” orosz vér is csörgedezik az ereiben. Apja Szöül olimpiai aranyérmese Valeri Ljukin, anyja pedig 1987-ben világbajnok ritmikus gimnaszta Anna Kotcsneva. Ha esetleg valakiben felmerül, hogy azért egy olimpikon kinevelésében nagy szerepe van az országának, annak felhívnám a figyelmét arra, hogy Nasztjának a papa az edzője. Szerintem ilyen génekkel Nasztjából akkor is olimpiai bajnok lett volna, ha egy lakatlan sziget zászlaja alatt indul, mondjuk Ljukinland színeiben.
Ja, és ha valaki azért szurkol az oroszoknak (is) és Ljukin kisasszony sikere nem vidította volna fel, egy neves sportdiplomata ma elhangzott szavaira hívnám fel a figyelmet: "majd beindulnak az oroszok is" – a Schmittpali megmondta.
