A gazdasági szakértők egyre aggódóbb szemmel figyelik, hogy az orosz ipari termelés kisebb ütemben nő, mint a lakossághoz kiáramló pénzmennyiség, hiszen ennek általában jókora infláció szokott a vége lenni. 2007-ben 15 %-kal nőtt a bér, a 12 %-os inflációt (ezt nevezte az év fiaskójának Zsukov miniszterelnök-helyettes) tehát meghaladta, a pénzkiáramlásnak azonban csak egy részét fedi le a bér, jelentős részt képviselnek a banki hitelek is, amelyek csak az utóbbi két évben 3 trillió rubelt tettek ki. Közel 60millió adóst tartanak számon a bankok, vagyis Oroszország szinte teljes felnőtt lakossága érintett, ami önmagában nem jelent problémát, csak akkor, ha azt is hozzávesszük, hogy a hitelek jelentős részét fogyasztásra költik és azt, hogy a lakossági bankhitelek kamatainak növekedése miatt egyre többen kerülnek a Magyarországon is ismerős adósságcsapdába.
Novemberben az egytrilliós csúcsot is megdöntötte a havi kereskedelmi forgalom. Az elemzők szerint az emberek többsége nem hisznek abban, hogy összegyűlik az amúgy is egyre magasabb árú lakásra való, a kötvényekben, részvényekben nem bíznak, inkább elköltik a pénzük mindennapi használati cikkekre. Ráadásul a közvéleménykutatói felmérések azt mutatják, hogy az orosz társadalom jelentős részének (kb. 40%) a jövedelme 50-70 %-a az alapvető élelmiszerekre megy el. A lakossági fogyasztást egyre nagyobb mértékben exportból lehet csak kielégíteni, ez sem tesz túl jót az infláció leszorítását célzó törekvéseknek. A hivatalos 2008-as cél nyáron még az 5 %-os infláció volt, az év végi számokat látva a világbanki szakemberek 9 %-ot látnak reálisnak. Ha végigtekintünk az év elejei áremeléseken, akkor azt látjuk, hogy keményen kell dolgozni ahhoz, hogy egyszámjegyű maradjon az infláció.
