Ünneplünk ma. Oroszország függetlenségét ünnepeljük. Függetlenségét a Szovjetuniótól. Június 12-én - immár 15 éve - Az Oroszország állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadását ünnepeljük. Idővel csiszolódott ugyan a hangzatos cím, és 2002 óta hivatalosan már csak Oroszországé ez a nap, a nép ajkán viszont tovább él a pátoszos, alapvetően értelmetlen, de egy csepp iróniával élvezhető elnevezés: "A függelenség napja".
A fent nevezett határozat 1990-ben közhírré tette az Orosz Föderáció alkotmányreformjának kezdetét. Ez ugyan még egy megújított SZU keretében képzelte egy demokratikus jogállam létrehozását (méghozzá oly demokratikusan, hogy ez az Orosz Föderáció törvényhozásával egyetemben prioritást élvezzen a SZU törvénykezésébel szemben), ám azóta tudjuk, hogy az utolsó görcsös rángás már nem segített, amikor darabok törtek le a birodalomról. Viszont - jobb híján - 1994-ben, a mikor ej, de nagyon kereste az helyét az új Oroszország, az állami teremtésmítoszban Borisz Jelcin első megválasztott elnök kikiáltotta alapkőletételnek. Így lehetett volna az új korszak Oroszországának legfőbb állami ünnepe. Mint ahogy nem lett a '90-es évek káoszában, főleg a kb. 30 nagy szovjet állami ünnep tekintetében. Jelcin azonban ragaszkodott a kezdeményezéshez, és ennek hangot is adott. 1998-ban még az elnevezést is közérthetővé tette, és az ő noszogatására aztán 2002-ben az új Munka Törvénykönyve végül rögzítette Oroszország napját.