Bár már volt róla szó a blogoszférában, nem tudok említés nélkül elmenni Moszkva egyik fenséges jellegzetessége mellett, melyet errefelé saurmának hívnak. Elindulásom előtt (jelenleg éppen Moszkvában tartózkodom), többen felhívták a figyelmemet arra, hogy feltétlenül saurmázzak amennyit csak tudok. Mert az jó. Bevallom enyhe szkeptizicmussal viszonyultam a dologhoz. Elvégre a saurma sem más, mit a gyros egy mutációja, és gyros terén meg mi újat lehetne mutatni? Nos bevallom tévedtem. A saurma jobb, mint a legjobb gyros amit eddig valaha ettem.

Nehéz meló a gyros és a saurma megkülönböztetése. Bár tagadhatatlanul hasonló dologról van szó, azért igyekszem bemutatni a különbségeket is.

A saurma gasztro-történetileg sokszor a gyrosszal egy lapon emlegetik. A különbség abban rejlik, hogy még a gyros-t görög eredetűnek mondják, és hazánkban inkább ez jellemző, a saurma-t egyesek arab-zsidó eredetűnek, mások azerbajdzsáninak tartják.Természetesen mindegyik nép meg mer róla esküdni, hogy az egész kaját ők találták fel, a többiek meg róluk koppintottak.

A saurma elkészítése nagyban hasonlít a gyroséra. Adott a függőleges pálcán körbesütött hús, melynek a felszínén megsült rétegeket egy dzsungelvágó késsel lenyiszálják. Különbség, hogy a saurma eredetileg csirkehúsból készül, a gyros pedig sertésből (a birka mint kiderült a kebabé). Errefelé ezt a levágott húst még egy kicsit tovább drimbolják, szóval az ember amolyan hús-pürét kap. Ahány ház annyi szokás, tehát innentől minden helyen egy kicsit máshogy készül saurmánk. A csomagolás általában lavas, de pitával is lehet találkozni. A szószok és töltelékek is változóak, érdekesség, hogy némi felárért sok helyen lehet kérni gombát és sajtot is bele. Fontos momentuma a saurma elkészítésének az összesütés, amikor a már megtöltött, összecsomagolt pakkot beteszik egy erre a célre létrehozott melegszendvics-sütőre hasonlító szerkezetbe. Így a tészta megpirul, ropogóssá válik. Saurma készítéssel lehet próbálkozni otthon is. A neten rengeteg recept található, rögtön van például pár itt.

A saurmának a társadalom életében elfoglalt helyzete, nagyjából megegyezik a magyar gyros-éval. A kioszk-tenger egy rendre előbukkanó bástyája, ahol relatíve olcsón (átlagosan hetven-nyolcvan rubelért) ehet az ember egy jót. A saumázók megtalálhatóak a plázákban is, bár itt egy fokkal már drágább szokott lenni, valamint elvétve komoly éttermekben is kaphatunk saurmát, csillagászati áron természetesen. A legjellemzőbb mégis az utcai árus, ahol a megfáradt fiatal (vagy kevésbé fiatal) a buliból (iskolából, munkából, moziból, színházból) hazafele tartva megáll egy pár percre, hódolva a kulináris élvezeteknek eme gyöngyszemének.