November 19-én, budapesti látogatása alkalmával járt az A38 Hajón Alekszandr Avgyejev orosz kulturális miniszter. A helyszín adódott, mivel az A38 Hajó (Artyemovszk 38) nemcsak a nevét és múltját illetően van szoros kapcsolatban az orosz kultúrával, de az utóbbi években épp itt fordult meg a legtöbb orosz könnyűzenei produkció, és itt kerültek megrendezésre a My City Moszkva és a Moscow Calling fesztiválok.
Szekszárdi cabernet sauvignon és portói szósszal megbolondított kacsasült kíséretében beszélgetett carlsson a kulturális miniszterrel a kétoldalú kulturális kapcsolatokról, azok jövőjéről és az orosz kulturális reformokról. 

C: Avgyejev úr, köszöntjük Önt az A38 Hajó fedélzetén. Ismerve rövid látogatásának szoros időrendjét, kezdjünk is bele. Hogyan tudná értékelni a jelenlegi orosz-magyar kulturális kapcsolatokat? Mi az, amit a jövőben várhatunk?

AA: Először is, köszönjük a meghívást. Ez egy igazán pompás hely, remek atmoszférával és sajnálom, hogy esti fényekben nem láthattam még. Ami pedig a kérdését illeti, szerintem a két ország közötti kulturális kapcsolatok egyértelműen jó irányban haladnak. Örömmel értesültem arról, hogy a magyar közönség, és főleg a fiatalok nyitottak az orosz kultúra felé és nincsenek a múlttal kapcsolatos előítéleteik. Nem is olyan régen szerveztünk orosz kulturális évadot Magyarországon, illetve magyar évadot Oroszországban. Most pedig igyekszünk a meglevő kapcsolatokat ápolni és tovább építeni a kétoldalú együttműködési formákat. Koncerteket szervezünk, színházi előadásokat támogatunk, múzeumokkal kötünk megállapodásokat, csereprogramokat kezdeményezünk és igyekszünk a civil szervezetekkel szinkronba hozni a törekvéseinket.

C: Mely országokkal ápolja Oroszország a legjobb kapcsolatokat a kultúra terén?

AA: Franciaországgal, Németországgal és Olaszországgal.

C: Milyen csereprogramokat és nagyobb rendezvényeket terveznek a közeljövőben?

AA: Teljesen el vagyok ragadtatva a budapesti Szépművészeti Múzeum állandó tárlatától, főleg a korai flamand és az itáliai reneszánsz festők gyűjteményeitől. A moszkvai Puskin Múzeum, a Tretyakov Képtár, a szentpétervári Ermitázs és a budapesti Szépművészeti Múzeum együttműködése fontos pillére lehet a kétoldalú kulturális kapcsolatoknak. Ezen kívül a jövő évi programtervünkben fontos szerepet töltenek be a filmhetek.  Oroszországban nagy kultusza van a magyar filmrendezőknek, és tudtommal Magyarországon is sokan szeretik az orosz filmművészetet. Nagyon fontosnak tartom azokat a programokat is, amikről Ön is beszélt, amit a Hajó szervezett a My City programsorozat és egyéb projektek, fesztiválok keretein belül, mivel ezek a rendezvények a fiatalabb generációt érintik. Ők már ezzel a tudattal alakítják ki elképzeléseiket a modern Oroszországról.      

C: Mennyit költ az orosz állam a kultúrára? S hamár Budapest egyik legfontosabb koncerthelyszínén beszélgetünk, mennyire támogatják a kortárs képzőművészetet, a jazz és  könyyűzenei szférában dolgozó zenészeket és független filmeseket?

AA: A kultúra támogatása két forrásból folyik. Az egyik, a föderatív, amolyan állami büdzsé, a másik a regionális. A kultrurális célokra biztosított föderatív költségvetés 4 milliárd dollár, körülbelül ugyanennyit tesz ki összességében a regionális büdzsé is. Tehát az orosz állam 8 milliárd dollárt költ évente a kultúrára. A föderatív büdzsé egy nagy részét a könyvtárak fejlesztésére és modernizálására költjük. Fontos szerepet tölt be a filmipar támogatása. Ma már minden harmadik film, amire az orosz közönség bemegy a moziba - orosz. Európában csak Franciaországban van ennél magasabb mutató. Ez azért is fontos, mert amíg 2002-ben Oroszországban 41 millió mozilátogató volt, addig 2007-ben már 115 millió. A mozinézők számának növekedése természetesen kapcsolatos a reálbérek javulásával és az új mozik létesítésével is. Oroszországban jövőre egy új kapcsolatrendszert építünk ki az állam és a filmipar között, ahol külön kategóriaként kezeljük és támogatjuk a patriotikus és gyermekfilmeket. A kortársművészet és a könnyű zene támogatása is szükséges, de elsősorban a klasszikus, hagyományos művészeteket, az orosz kultúra identitását tükröző alkotásokat támogatjuk.  

C: Hivatalba lépése után, az első számú és talán legfontosabb feladatai között említette a kulturális szférában dolgozók béreinek emelését. Ez mennyire tud megvalósulni a közeljövőben?

AA: Sajnos a kulturális szférában dolgozók nagy része gyakorlatilag „önkéntesként” dolgozik. Keresetük körülbelül az átlagbér 40-50%-át teszi ki. Konkrét számokban: a orosz átlagbér olyan 16 ezer rubel körül mozog (kb. 460 euró), míg a kulturális szférában dolgozók átlagbére alig haladja meg a havi 7500 rubelt (kb. 215 euró). Sajnos ez egy nagyon komplikált és több stádiumból álló folyamat része, de a célunk az, hogy 5-6 éven belül a kulturális szférában dolgozók átlagbérét 30%-kal emeljük. Ugyanakkor a régiókban dolgozók bérei a regionális és nem föderatív büdzsét terhelik. Ennek érdekében a nyáron tárgyaltam a Mordvin OF Köztársaság, a Tveri és Arhangelszki régiók kormányzóival.