Az utóbbi pár hétben az átlagosnál jóval többet hallhattunk az orosz sportról. Hiszen két történelmi jelentőségű esemény is történt: először a Zenit megnyerte az UEFA-kupát, másodszor pedig Oroszország 15 év után újra világbajnok jégkorongban. Nos, közeleg a harmadik állomás, bár itt kissé módosul az oroszok szerepe. Holnap ugyanis Moszkvában rendezik meg a Bajnokok Ligája döntőjét. A döntőt két angol csapat játssza, mégpedig a Chelsea és a Manchester United. Ez a tény mindenféle vitára adhatna okot a kontinentális futball színvonaláról, de erre inkább nem térnék ki, inkább foglalkozzunk Oroszországgal.
Először is a legnagyobb szenzáció az, hogy annak a kétszer húszezer angolnak akik csak a meccsre ruccannak ki Moszkvába nem kel vesződniük vízum-igényléssel, hiszen az érvényes BL-belépő egynapos vízumként szolgál az országba.
Így a szegény angolok nem tudják megnézni a várost. Ezt lehet, hogy nem sajnálják, mert amúgy is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akki ott akarnak lenni a nagy összecsapáson. Az eredeti 80-200$-os jegyeket negyvenszeres áron tudják megvenni azok, akik nem eszméltek elég korán. Még szerencse, hogy a turisták 90%-a megspórolja a borsos szállodai árakat azzal, hogy a meccs vége után rögtön indulnak is haza.
Nem kis szervezést igényel ennyi ember utaztatása. Elég csak a 250 nem menetrend szerinti járatra gondolni (amik fapadosnak egyáltalán nem mondhatóak, tekintettel az 1800$-os retúrjegyre). No meg arra, hogy az angol drukkerek nem hűvös vérmérsékletükről híresek,
így vigyázni kell, nehogy keresztezzék egymás útjait a szurkolócsoportok. Mindenesetre reménykedünk, hogy az izgalmak a meccsre fognak koncentrálódni. Szerda estére többek között kiderül, hogy érdemes volt-e Roman Abramovicsnak ennyi pénzt fektetnie a Chelsea-be, elég lesz-e ez csapata győzelemhez, és hogy mint tulaj vajon otthonról a tv elől fogja nézni a meccset, esetleg hazalátogat, és kap egy helyet a díszpáholyban.
