Ha egy hazánkfia (illetve lánya) véletlenül Moszkvába kerül, és haza is jön onnan, az élmények mesélése közben biztos ejt pár szót a metróról. Valljuk be ezen nincs mit csodálnunk. A szocializmusban presztízst csináltak abból, hogy a földalatti vasútvonalak lenyűgözzenek mindenkit. Kétség kívül sikerült is nekik.
Vessünk csak egy pillantást a nyers adatokra: 12 vonal,
Viszont az egyszeri magyar embert, például engem, nem csak az nyűgözi le, hogy gyakorlatilag akárhová megy a városban azt megteheti metróval, hanem az, hogy a metró hangulata nagyban különbözik a budapestitől. Moszkvában, ha az ember lemegy a föld alá, nem az jut az eszébe, hogy egy kis lyukban van, ahol nagy a kosz és rossz a világítás (na jó, a felét már egész szépen felújították), hanem lemegy, és úgy érzi magát, mint egy kastély díszcsarnokában. Gyönyörű lámpák, a falakon sokszor mozaikok, a plafon kb. 8 méter magasan, minden ragyog – vagy legalábbis ragyogni látszik. Kár, hogy a szocreál építészet nem teljesen ebben a formában jutott el kis hazánkba. Az új, modern állomások (kép) sem estek ebbe a hibába, bár a történelmi hangulat elment, a monumentalitás maradt.
Ráadásul a viteldíjhoz való hozzáállás is sokkal szimpatikusabb. Egy sima jegyért 19 rubelt kérnek (130 forint), és ezért annyit utazhatunk, amennyit kibírunk a föld alatt, tehát átszálláskor nem kell újat lyukasztani. (vagyis érvényesíteni, hiszen mára mágneskártyákat használnak). Viszont a bliccelés minimális, hiszen az automatikus kapuk jegy-érvényesítés nélküli áthaladás esetén hatalmas erővel és zajjal csapódnak össze, elvéve a többség kedvét a próbálkozásoktól.
A téma aktualitását az adja, hogy a minap Dmitrij Gajev, a Moszkvai Metró (Государственное унитарное предприятие Московский метрополитен) elnöke bejelentette, hogy egy többlépcsős tervvel 2015-ig további 60 kilométerrel fogják bővíteni a már meglévő rendszert. (itt újból felhívnám a figyelmet a budapesti metró hosszára). A nagy álom, a második körgyűrű ugyan még várat magára.
Gyanús, hogy a szocializmusból megmaradt a metróépítés presztízs jellege. Gyanús, hogy hacsak nem történik valami meglepő az olajárral, 2015-re új posztot lehet írni. Akkor már minimum 352 kilométer metróról.
