A Rosszijszkaja Gazeta („Oroszországi újság”) interjúja Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a pénteki kormányközi konzultációja kapcsán (http://www.rg.ru/2007/12/05/durchan.html) A gyerekeim oroszul tanulnak majd
Magyarország miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc interjút adott a Rosszijszkaja Gazetában
Fjodor Lukjanov, Budapest
Rosszijszkaja Gazeta, központi kiadás, №4535, 2007. december 5.
A hétvégén az orosz-magyar kapcsolatok történetében először Budapesten megrendezik a két ország közös ülését az országok kormányfőinek elnökletével.
A kormányközi konzultációra a magyar fővárosba érkezik az Orosz Föderáció kormányfője, Viktor Zubkov. Az oly fontos vezetői találkozó küszöbén Magyarország miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc felelt a Rosszijszkaja Gazeta kérdéseire.
Rosszijszkaja Gazeta: Miniszterelnök úr, az orosz magyar kormányok közelgő közös ülése számunkra egy teljesen új jelenség, ami tükrözi az orosz-magyar kapcsolatok megnőtt színvonalát, minőségét. Hogyan értékeli egy ilyen felső szintű konzultáció tényét, és mi lesz a napirendje?
Gyurcsány Ferenc: Az előttünk álló találkozót Viktor Zubkovval egy nagyon fontos mérföldkőnek tartom a két állam történetében. Oroszország és Magyarország minisztériumainak, hatóságainak vezetői először gyűlnek össze ilyen nagy összetételben, hogy nem csak egy konkrét problémát beszéljenek meg, hanem a legfontosabb kérdéseket a kétoldalú kapcsolatok terén.
RG: A felső szintű orosz-magyar találkozóra gyakorlatilag a búcsúzó 2007-es év legvégén kerül sor. Az ön véleménye szerint az idei év mivel gazdagította kapcsolataink perselyét? Akárhogy is, csupán ez évben kétszer járt Oroszországban.
Gy. F.: Nem kevés eredmény van. Elég annyit mondani, hogy ez évben a kölcsönös kereskedelmünk mértéke az 1980-as évekével vetekszik, amikor még létezett a Szovjetunió. Ez kb. nyolcmilliárd dollár. Ez egy nagyon komoly mennyiség, hasonlítsuk csak össze Oroszország olyan nagy nyugat-európai országokkal bonyolított kereskedelmének mértékével, mint Franciaország! Ugyanebben az évben végre megkezdte működését a közös orosz-magyar nanotechnológiai központ, amelyet Miskolcban hoztak létre. Ezt három év előkészítő munka előzte meg. A maguk részéről országaink földművelésügyi miniszterei áttörést értek el a géntechnológia közös hasznosításában. Az együttműködés a bonyolult technológiák e két különösen fontos irányzata terén jó alapot fektetett le az elkövetkező kormányközi konzultációk számára.
Szeretném megjegyezni, hogy kapcsolataink Oroszországgal elérték a teljes értékű partnerség szintjét, és ebben természetesen jelentős szerepet játszott a júliusi finnugor csúcstalálkozó Szaranszkban. Ahogy az oroszok számára fontos Puskin és Tolsztoj nyelve, a magyarok számára is fontos tudni és emlékezni arra, honnan érkeztek a mai hazájukba, kik a Volga-vidéken élő finnugor rokonaik.
R. G.: Már említette az energetika témáját a kapcsolatainkban. Az idei évet Európában különös figyelem jellemezte az energetika, az energetikai biztonság problémái iránt. Amikor az Európai Unió elfogadta az új energetikai koncepciót, az EU országaiban – többek között Magyarországon is – sokat vitatkoztak az új Ázsiából Európába szállító gázvezetékekről.
Gy. F.: Országunk az energetikát illetően meglehetősen átlátszó és érthető politikát folytat. Nincsenek semmilyen titkaink. Önnek is ugyanazt mondom, amit Putyin elnöknek. Gyakorlatilag az összes általunk felhasznált gázt Oroszországtól vásároljuk. Egy szállítóforrásunk van, és ezért teljességgel függünk tőle. Akárhogy is nézzük, függetlenül a szállító megbízhatóságától ez egy kockázati tényező technikai és más szempontokból is. Elméletileg a nagyobb energetikai biztonság érdekében feltétlenül rendelkeznünk kellene még legalább egy forrással. Oroszország elnöke egyetértett az érveimmel. Mindemellett az elkövetkezendő 10 évben az EU gázfogyasztása még 300 milliárd köbméterrel növekszik. És Európának már belátható időn belül szüksége lesz kiegészítésképpen a már létező hálózatok mellé nem egy és nem kettő, hanem 10 új gázvezetékre! Más szavakkal úgy gondolom, hogy ideje már építeni is, nem csak tárgyalni.
R. G.: Oroszország ebben az évben tartotta az Orosz Nyelv Évét. Ez évben a magyar-orosz kapcsolatok fejlődéséhez ezen a téren csatlakozott az Ön neje, Dobrev Klára is, aki jól beszél oroszul és a közelmúltban Ludmilla Putyina meghívására olyan moszkvai rendezvényeken vett részt, amelyeket az akció apropójából rendeztek. Milyen benyomásokkal tért vissza a felesége Moszkvából, és nem tervezi-e, hogy átadja orosz nyelvtudását a gyerekeiknek?
Gy. F.: A nejem az orosz kultúra és az orosz nyelv nagy tisztelője. Annak idején orosz iskolában tanult. A mostani moszkvai látogatásra sokáig készült, felidézte a feledésbe merült orosztudást, ismerősökkel gyakorolta a nyelvet. Oroszországból, ahol már sok éve nem járt, rengeteg jó benyomással jött haza. Ez igazi ünnepe volt az orosz nyelvnek, kultúrának és irodalomnak. Ami a mi családunkat illeti, megbeszéltük a gyerekekkel, hogy az angol után oroszt vagy kínait tanulnak majd. Vagy – ami még jobb – mindkettőt.
