HTML

Az oroszok már nincsenek a spájzban...

Minden, ami Oroszország - politika, gazdaság, társadalom, kultúra.
Rólunk bővebben: ars blogotica
Ide írhatsz nekünk
Legelkötelezettebb rajongóinknak: Facebook- és Iwiw-klub

Friss topikok

Címkék

abházia (6) abramovics (3) abszurd (5) agresszió (3) alekszij (3) alkohol (6) animáció (13) autó (3) british council (3) bulvár (3) bush (4) cccp (4) cenzúra (3) csecsenföld (4) déli áramlat (5) dél oszétia (8) demokrácia (5) elnök (3) elnökválasztás (8) energia (3) esterházy (3) eu (9) film (11) foci (5) gabona (3) gáz (35) gazdaság (29) gazprom (25) gázvezeték (8) gázvita (5) gorbacsov (5) grúzia (12) gyurcsány (5) háború (8) hodorkovszkij (4) hoki (3) infláció (4) interjú (3) irodalom (7) janukovics (3) jelcin (4) juscsenko (5) kampány (3) karácsony (4) karikatúra (6) kaszparov (3) kaukázus (6) kémkedés (3) képek (6) kína (3) költészet (3) korrupció (4) koszovó (5) kritika (3) kudrin (3) külpolitika (11) kultúra (25) kvn (4) leningrád (7) litvinyenko (3) magyar (3) medvegyev (70) mese (7) monopólium (3) montázs (3) moszkva (14) művészet (5) nabucco (4) nacionalizmus (3) nagy péter (3) nato (6) obama (3) olaj (12) oligarcha (4) oligarchák (3) olimpia (11) orosz (8) oroszország (6) orosz demokrácia (3) peking2008 (6) per (3) peresztrojka (3) poén (5) politika (6) programajánló (3) putyin (82) rajzfilm (4) roman abramovics (4) rotfront (3) rubel (5) sajtófigyelés (3) sajtószemle (8) sport (8) szaakasvili (3) szavazás (4) szavolszkij (3) szentpétervár (13) színház (4) szocsi (6) szovjetunió (6) sztálin (4) tandem (6) társadalom (7) tévé (3) tilos (4) történelem (14) turizmus (5) tyimosenko (5) ukrajna (16) usa (5) utazás (4) választások (15) válság (6) vicc (10) video (3) viszockij (4) vízum (3) vodka (10) vörös hadsereg (3) vörös tér (3) vostock (3) zene (14) zjuganov (3) zsirinovszkij (6) zubkov (4) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Na zdorovje! - I. Vizecske

2009.09.16. 07:50 Volk

    így hangozna ugyanis a helyes fordítás, lévén a "vodka" szó a "voda" (вода), azaz "víz" kicsinyítő képzővel megtoldott szótöve. Mind tudjuk, hogy 40%-os, meg hogy az oroszok (is) isszák. A gyakorlatiasabbak istenítik, mert - jó esetben - nincs szaga, így aztán vagányan meg lehetett húzni a nagyszünetben a sarok mögött a Tonic-üvegből, vagy munkaidőben a laposüvegből. A műértők tisztelik, mert bármivel összerázva koktélt alkot. De hogy hogyan is született, milyen út vezetett a világuralomig, és mi különbözteti meg a 4:6 arányú tisztaszesz-víz keveréktől...?

    Ősforrás

    Blogunk szakterületénél fogva az orosz, és csakis az orosz vodkával foglalkozunk. Fájdalmas, de az orosz vodka a muszlim Közel-keletről származik; a népi ital adoptált/asszimilált importtermék (vö. Finlandia, Finlandia, hm?). Úgy történt, hogy a XIV. században egy genovai követ mutott  be szőlőből készült párlatot Dmitrij Donszkoj nagyfejedelem udvarában aqua vitae, azaz "az élet vize" címen. Méghozzá mint a provance-i alkimisták művét. Ők pedig az arabok lepárló üstjét használták a szőlőpárlat előállításra. Egészen pontosan a IX. századi perzsa ar-Razi orvos és filozófus találmányát (aki muszlim lévén csak gyógyászati célokra használta a párlatot). Eltérve a tárgytól meg kell jegyeznünk, hogy az iszlám világban is találtak az orvosi alkalmazás mellett polgári foglalkozást a szesznek: illatszerek készítésénél használták. Európa azonban más gyönyörökre is vágyott, és kikeverte a brandyt, a konyakot, a whisky-t. És a vodkát. No de vissza a nagyfejedelmi udvarba. Bármily szomorú is, mély benyomást nem tett a nedű a sörhöz, mézsörhöz, borhoz szokott szlávokra. Pár évtized elteltével a genovai kereskedők görög és orosz szerzetesekkel nagyobb mennyiségben hoztak "akvavitát" az országba, ezúttal gyógyszerként. így már értékelhetőbb volt a termék, de az ereje miatt vízzel hígították. És itt a kezdet. Lévén hogy már a kezdeti stádiumban is ennyi nemzet keveredett bele, ha véletlenül is, de beletrafált a pólóval az anonim kortárs bölcs.

 

    A jó hazai

    A "hazai" szeszipar a XV. század derekáig váratott magára. A fordulópontot az 1440-70-es évek jelentették; ezek fergetegesen jó termést hoztak, hála a háromnyomásos gazdálkodás meghonosodásának. Ugrott a megtermelt gabonamennyiség, hatalmast. Ezekben az évtizedekben alakult ki a hagyományos orosz konyha is, és a temérdek gabonából nem csak kenyérre jutott. Olybá tűnik évszázadok távolából, hogy ekkorra a társadalom már megérett az új "gyógyszer" befogadására. A Moszkvai Oroszország kolostoraiban (igen-igen, a sör, a pezsgő és a puskapor után már megint a szerzetesek) beindult a gyártás. Miután a gabonaszesz lepárlásának technológiája kellőképp tökéletesedett, és a fogyasztás is érezhető méreteket öltött (magyarán nagy zsé volt a bizniszben), III. Iván nagyfejedelem kivetette az állami monopóliumot a "gabonabor" gyártására és forgalmazására, a mézsörrel és a normális sörrel egyetemben. így indult el a hódítás. Exportálták hamar a vodkát Livóniába, a svédek vitték Moszkvából az "égő bort". Ekkortájt állandósulhatott maga az elnevezés is, addig a "gabonabor" volt a használatos. Ami az orosz földet illeti, nem feszegetném itt és most, hova vezetett az állami centralizálás a szeszkereskedelemben; sokkal inkább az oroszországi korrupció történetéről szóló posztba illik. Az 1600-as évek közepére a visszaélések (és az ezzel járó alkoholizmus, az összegányolt italok stb.) olyan ijesztő méreteket öltöttek, hogy a cár országos rendi gyűlést trombitált össze "Csapszékgyűlés" címmel. Kézzelfogható eredménye az állami rendcsinálásnak csak a XVIII. században lett: az állam mellett csak a földesurak főzhettek szeszt, maguknak. így ők nem hőbörögtek, az istenadta népnek akkor még nem illett, az állam pedig konkurencia nélkül forgalmazta a saját termékét a kincstár javára. "Add meg a császárnak, ami a császáré..." A rendszert idővel felpuhította a jövedékbérleti rendszer, amelyen már a kalmárok híztak, de a gazdasági vonatkozásoktól és a spekulációtól most szintén eltekintünk.

 

    Virágkor

    Az italnak tehát minőséginek kellett lennie, ha már a felső tízezer asztalára került. A szeszt az első párlás után 6:1 arányban tejjel vagy 12:1 arányban tojásfehérjével keverték össze, és ismét lepárolták, hogy még jobban tisztuljon. A műveletet még egyszer megismételték, és... nem itták meg. A II. Katalin-féle intézkedés után minden földesúrnak saját receptje volt, amire esküdött. A "vodka" akkor még ízesített italt jelentett. Miután a párlatot felhígították vízzel, jöhetett bele minden, ami ízt, aromát ad: füvek, bogyók, gyümölcsök, fenyőmag. És... nem, nem ágyaspálinka, még így sem itták meg. Még egyszer lepárolták, "négyelték". így lett kész a mestermű. Szokás volt, hogy az ábécé minden betűjére legyen egy vodka a házban (pl. almás, áfonyás, barackos, citromos stb.). Sajátságos csúcspontja volt az öszejöveteleknek, amikor is a vendégnek több üvegből öntöttek egy-egy cseppet, és ki kellett találni, mi is van az elegyben. Ezzel a játékkal egyébként meg is dőlt egy sor legenda, amelyek szerint a földesurak összejöttek, és gumigurigatósra itták magukat. A játékoknak akkor rendszerint még tétjeik is voltak, így célszerű volt észnél lenni a kóstoláskor.


    Tesco

    A fent említett jövedékbérleti rendszert a visszaélések láttán szigorították, később viszont - a dekabrista felkelés után egyfajta engedményként - a XIX. században a cár enyhítette, majd meg is szűntette, a monopóliummal egyetemben. A kapitalizmus ördöge kapott is az alkalmon, és jöttek a kor Tesco gazdaságosai, az ukrán krumpli- és céklaszesz. Ami minőségi volt, azt is exportra szánták, hisz nem volt kereslet (vö. Bikavér kontra kispesti kannás-öttablettás). Az ország kollektíve iszákos lett. Az állam a fejéhez kapott, és ismét a monopólium felé fordult, ezúttal részletesen kidolgozva a stratégiát, és egyben a vodkaivás kultúráját is beoltani igyekezve a népnek. Az eredmény csak 1913-ra érződött a törvényi szabályozáson és az ital minőségén.


    Arany középút

    A jogszabályok értelmében az vodkaárusítás 7-20 óráig, nagyvárosokban 22 óráig volt engedélyezett, társadalmi események idején (választás, szavazás) pedig szigorúan tilos. A zugszeszfőzőkre a törvény teljes szigorával csapott le, és az olcsó állami vodka megjelenésével - mert olcsó volt - nem is volt értelme pancsoltat inni. Az állam tehát kézbe vette a népjólét gyeplőjét. Tegyük hozzá, nem teljesen önzetlenül. A XX. század elején az állam jövedelmének több mint harmadát (!) a vodkakereskedelem adta. Nagyjából egymillió kocsma, vendéglő volt az országban. 1908 és 1912 között 440 millió vödör (vödör, mint mértékegység, azaz 12,3 liter) negyvenfokos vodka fogyott. A kincstárat ez 185 millió rubellel gazdagította. Viszonyításképp: a vasúthálózat üzemeltetése csak 160 millióval. A fogyasztást az is serkentette, hogy úgy tartották: a szesz egészséges, sőt "az abszolút józanság megkövetelése ellentmond az általánosan elfogadott véleménynek a szeszes italok mértékkel való fogyasztásának hasznáról" (Szergej Juljevics Witte, Oroszország pénzügyminisztere és kiemelkedő államférfija). Ilyen körülmények között nem is csoda, hogy a fogyasztás nőtt: az 1890-es években az egy főre jutó éves mennyiség 4,3 liter, míg 1910-re 6,09. De a korábbi káoszhoz és a tömeges alkoholizmushoz képest az ivászat - látszólag - már kuturált italozássá szelídült.

    A hagyomány szerint ebben nagy érdeme volt Dmitrij Ivanovics Mengyelejev kémikusnak is (támpont: az oroszok a periódusos rendszert mindmáig Mengyelejev-táblázatnak hívják). A legenda szerint a tudós másfél évig kutatta a tökéletes szesz-víz arányt, és végül közreadta a témából írt doktori disszertációját, amelyben a 40%-os elegy mellett tört lándzsát, az állami szabályozás pedig átvette. Később a legendát megcáfolták, de él a köztudatban, hogy volt Mengyelejevnek az a vodka-ügye. Ami meg a 40°-ot illeti, valóban a XIX. század végén rögzítették etalonként, de valószínűleg a fok alapján számított jövedéki adó egyszerűbb kiszámítása miatt.

     Hogy mennyire és meddig lett volna működőképes a rendszer, már sose tudjuk meg; az I. Világháború huszárvágással vetett neki véget. 1914-ben a kormány megtiltotta a vodkaárusítást, a szeszt pedig a továbbiakban gépészeti és egészségügyi célokra használták. így ment ez, míg be nem köszöntött a CCCP dicső korszaka, amikor is...

Folyt. köv.

 

A tudnivágyóknak

 

     A tudományos igényűeknek ajánlom Viljam Vasziljevics Pohljobkin: A vodka története c. történelmi jelentőségű munkáját (erre még visszatérünk). Terminológia, gyártási technológiák és eszközök, orosz sajátosságok és még isten tudja, mi-micsoda a lehető legnagyobb tudományos igényességgel. Angolul itt.


16 komment  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: történelem alkohol tesco arab társadalom vodka monopólium alkoholizmus középkor gabona párlat mengyelejev nemesség szerzetesek pohljobkin

A bejegyzés trackback címe:

https://oroszorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr591377609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sakk Matt 2009.09.16. 15:24:09

Pohljobkint egyebkent is erdemes olvasni! Hihetetlenul szorakoztato dolgokat ir az eves-ivasrol. Meg persze hasznosakat is.
Receptjei praktikusak, finomak es jokat lehet villogni a vendegek elott frissen szerzett kulturtorteneti ismereteinkkel az elejuk rakott kajarol-piarol.

Pohljobkin nyerte meg anno a Szovjetunio szamara a vodka markanevet Lengyelorszaggal szemben nemzetkozi kereskedelmi birosagon a fenti bejegyzesben eloadott tortenet dokumentalis bizonyitasaval.

Es vegul hadd osszam meg veletek multhavi Szt. Petervari utam egyik kellemes elmenyet. Eso elol beugrottam a Nyevszkijen egy etterembe, ahol persze muszaj volt rendelni is valamit. Vegyeshaltal feldeci vodkaval:
bayimg.com/image/nadofaaco.jpg

Volk 2009.09.16. 15:42:02

@Sakk Matt: A hal láttan a nyálam csurog.
Pohljobkin fő érdeme a következő részhez tartozik, ami már kész. Az egész vodka-sorozat egyben lett volna, csak rohadék hosszúra sikeredett, ezért bontottam fel. A tudnivágyóknak szóló részben más is lesz majd. A Pohljobkin-sztori elhagyhatatlan, még így, hogy akaratlanul már térdenlőtted a poént! (félreértés ne essék, nem hányok a szemedre!)

Sakk Matt 2009.09.16. 19:52:20

Oroszorszagban mostansag divat lett, hogy celebek szakacskonyveket irnak. Vannak koztuk jok is. Mindenkinek csak ajanlani tudom Andrej Makarevics (az "Idogep" egyuttes frontembere, valamint egy nepszeru fozocskezos TV musor elso musorvezetoje) "Ferfikonyha" c. munkajat, sajat illusztracioival. Hedonizalo agglegenyeknek kihagyhatatlan.
Hasonloan szorakoztato olvasmany Borisz Burda (muveltsegi vetelkedobajnok Odesszabol) "Finom!" c. konyve.

Mind Pohjobkin (a похлебка oroszul levest jelent), mind pedig Burda (a бурда oroszul lotty, kotyvalek) neve teljesen igazi csaladnev, nem felvett iroi alnev. Nomen est omen.

Sakk Matt 2009.09.16. 20:00:38

@Volk: Te is tagja vagy a kulfoldieket felrevezeto orosz osszeeskuvesnek a poharkoszontot illetoen? A "На здоровье!" ("Valjek egeszsegedre!") oroszul nem igazan poharkoszonto, hanem a "Спасибо!"-ra ("Koszonom!") adott nagyvonalu valasz. De ennek ellenere a kulfoldieket egy csomoan azzal etetik (meg itatjak), hogy ez a hagyomanyos orosz poharkoszonto. Pedig ha az egeszsegre isznak oroszok, akkor "Будем здоровы!" ("Egeszsegunkre!") a kanonikus poharkoszontes.

Volk 2009.09.17. 09:34:02

@Sakk Matt: Hosszas tanakodás után hamut szórok a fejemre, és nyilvánosan elismerem félrevezető orosz összeesküvőségemet. Будь здоров.

Sakk Matt 2009.09.17. 12:14:26

@Volk: Kivel tanakodtál hosszan?

Volk 2009.09.17. 13:09:53

@Sakk Matt: Édesanyámmal, kb. egy percig. Mentségemre szolgáljon, hogy amikor elhagytam Oroszországot, még nem ittam, a mutterral meg valahogy nem szoktunk.

teemur · http://teemur.blog.hu 2009.09.17. 18:34:26

Nekem úgy rémlik, hogy a fok és a százalék között 2-es a szorzó. 40°=20%, 80°=40%, vagy csak az angolszászoknál van ez így?

mig8 (törölt) 2009.09.17. 21:24:52

Már kezdek kiszáradni... Vodkát akarok !!! :-D

sorhajóhadnagy 2009.09.17. 21:41:20

Vodocsku... vodocsku...
Kezdő moszkvai diák koromban nem tudtam különbséget tenni a vodocska is a vogyicska között. Mindig a másikat kértem, és kaptam.

massziv 2009.09.17. 23:17:00

@Sakk Matt: Melyik étteremben voltál? Remélem nem valamelyik divatos sushi kajáldában.

Volk 2009.09.18. 10:25:34

@teemur: Hát az angolszász rendszert nem ismerem, de a szeszesitaloknál a fok legjobb tudomásom szerint az alkohol térfogatszázaléka.

Sakk Matt 2009.09.18. 13:22:33

@massziv: De igen. Egy pétervári égszakadáskor az ember ilyesmit nem mérlegel. De szerencsére nem csak sushi volt, hanem normális balti halételek is.

massziv 2009.09.21. 18:34:30

@Sakk Matt:Én elvből be sem megyek ilyen helyre.Mondjuk az szerencse ,hogy nem csak sushi volt.Az a véleményem,hogy az égszakadás nem érheti meglepetésként az embert Szentpéterváron:-)

Sakk Matt 2009.09.21. 19:37:51

Most őszintén, mi kivetnivalót látsz a képen látható vegyeshaltálon és ("Orosz Jég" márkájú) vodkán? Igen, nekem sem a kedvenceim az ilyen helyek, és ha tehetem, máshol táplálkozom, de még mindig sokkal-sokkal jobb, mint csontig ázni, amíg eljutok máshova. :-)

Gyorsétkezés terén a "Tyeremok", rendes kaja terén pedig a "Szuliko" grúz éttermek (most februárban nyílt a második a petrográdkán) a nyerők nálam (a kurva embargó miatt nincs "Borzsomi", de a dagesztáni ásványvizek is elég jók). Az édesszájuságot pedig természetesen a Nordban kell kiélni (főleg, amióta nincs "Brekegő").

Audifever · http://www.autostat.hu/markatoertenetek/7-markatoertenetek/352-audi 2009.09.26. 09:40:14

kemény a dolog... azon kiakadtam, hogy a bevételek 1/3-a vodkából származott! brutális alkoholizmus lehetett! sokkal durvább mint most!