HTML

Az oroszok már nincsenek a spájzban...

Minden, ami Oroszország - politika, gazdaság, társadalom, kultúra.
Rólunk bővebben: ars blogotica
Ide írhatsz nekünk
Legelkötelezettebb rajongóinknak: Facebook- és Iwiw-klub

Friss topikok

Címkék

abházia (6) abramovics (3) abszurd (5) agresszió (3) alekszij (3) alkohol (6) animáció (13) autó (3) british council (3) bulvár (3) bush (4) cccp (4) cenzúra (3) csecsenföld (4) déli áramlat (5) dél oszétia (8) demokrácia (5) elnök (3) elnökválasztás (8) energia (3) esterházy (3) eu (9) film (11) foci (5) gabona (3) gáz (35) gazdaság (29) gazprom (25) gázvezeték (8) gázvita (5) gorbacsov (5) grúzia (12) gyurcsány (5) háború (8) hodorkovszkij (4) hoki (3) infláció (4) interjú (3) irodalom (7) janukovics (3) jelcin (4) juscsenko (5) kampány (3) karácsony (4) karikatúra (6) kaszparov (3) kaukázus (6) kémkedés (3) képek (6) kína (3) költészet (3) korrupció (4) koszovó (5) kritika (3) kudrin (3) külpolitika (11) kultúra (25) kvn (4) leningrád (7) litvinyenko (3) magyar (3) medvegyev (70) mese (7) monopólium (3) montázs (3) moszkva (14) művészet (5) nabucco (4) nacionalizmus (3) nagy péter (3) nato (6) obama (3) olaj (12) oligarcha (4) oligarchák (3) olimpia (11) orosz (8) oroszország (6) orosz demokrácia (3) peking2008 (6) per (3) peresztrojka (3) poén (5) politika (6) programajánló (3) putyin (82) rajzfilm (4) roman abramovics (4) rotfront (3) rubel (5) sajtófigyelés (3) sajtószemle (8) sport (8) szaakasvili (3) szavazás (4) szavolszkij (3) szentpétervár (13) színház (4) szocsi (6) szovjetunió (6) sztálin (4) tandem (6) társadalom (7) tévé (3) tilos (4) történelem (14) turizmus (5) tyimosenko (5) ukrajna (16) usa (5) utazás (4) választások (15) válság (6) vicc (10) video (3) viszockij (4) vízum (3) vodka (10) vörös hadsereg (3) vörös tér (3) vostock (3) zene (14) zjuganov (3) zsirinovszkij (6) zubkov (4) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Evolúció

2009.09.02. 07:50 Volk

Most akkor máig a szovjet himnuszt éneklik? Vagy csak a zenéjét hagyták meg? Talán a szovjet szöveg maradt? Rendet vágunk a káoszban. Az Orosz Föderáció himnuszának (és a himnusz költőjének) metamorfózisa.


 

    A poszt régóta készült. Most azonban kesernyés aktualitást és mellékízt kever hozzá a(z egyik!) szövegíró, Szergej Vlagyimirovics Mihalkov halála, így először is róla illenék megemlékeznünk. Isten nyugtassa. No nem mintha az ő személye, mint olyan, akárhogy is kikerülhető lenne. És nem mintha ez szándékomban állt volna.
 

 

A költő

    Mihalkov életének nem egész 97 évét jól jellemzi, hogy 1941 és 1950 között három Sztálin-díjat kapott, 1970-ben Lenin-díjat, a birodalom fennállása alatt további tizenegynéhány szovjet kitüntetést. A kilencvenes évektől pedig az ikonikus hazafiak után sóvárgó Föderáció emelte piedesztálra. Utoljára tavaly márciusban a Szent András apostol érdemrenddel, a legmagasabb állami kitüntetéssel a nyakában, "a hazai irodalom fejlődéséért tett erőfeszítésekért, sokéves alkotótevékenységért és közéleti szerepvállalásért."
    Felhördülhetünk, hogy nézd már, még egy, aki feszületre cserélte a párttagságit. Ez nem volna egészen helyes, mert Mihalkov sokakkal ellentétben a peresztrojka kezdetével nem fordított a köpönyegén, sőt mindig is büszkén vállalta 80 éves pályafutását. Kérdés marad azonban az ok-okozat viszony: azért maradt a csúcson, mert bátran vállalta a múltat, avagy fordítva: a helyzeténél fogva 78 évesen, a CCCP halálakor már nem kényszerült helyezkedésre. Lehet feszegetni az életutját is, vitatkozni arról, hogy saját erkölcsi megfontolásait követte-e, amikor nekiment Borisz Paszternaknak vagy Alekszandr Szolzsenyicinnek. Vitatható, hogy saját világlátásának adott-e hangot a Leninhez vagy Sztálinhoz intézett ódákban, avagy a hatalom szolgálatába állította tollát és tehetségét. Egyre kevesebben élnek azok közül, akik pontosan tudják, mekkora szerepe volt Sztálin Mihalkov iránti rokonszenvének a költő előmenetelében. Ha nagy, akkor meg pláne elmerenghetnénk, hogy hetvenegynéhány évvel később illik-e kihúzni a jótevő nevét a műből. S végül kérdezhetjük, hogy erkölcsös-e meggyőződéses kommunistaként és az önéletrajzban bevallottan ateistaként egy apostolról elnevezett kitüntetést átvenni (vagy fordítva, egy ateistát kitünteti ilyennel).
    De lehetünk jóhiszeműek is. Aki a szépet szeretné látni, az a család történetével érvel. A  nemesi Mihalkov-családfa a XV. századig nyúlik vissza. Voltak köztük katonák, tisztviselők, sokuk kiváló a maga területén. Szergej Vlagyimirovics apja történetesen jogász volt, és miután elvégezte Moszkvában az egyetemet, baromfitenyésztésbe fogott. Miért? Mihalkov önéletrajzában vallja, hogy miután az októberi forradalom miatt megannyi értelmiségi és szakember kényszerült elmenekülni, "...helyüket át kellett venniük azoknak, akik önként akarták szolgálni népüket, függetlenül az állami hatalom formájától." Ezek egyike volt Vlagyimir Alekszandrovics Mihalkov, aki úgy vélekedett: "Oroszország egy másik hatalmat választott magának. Én orosz ember vagyok, és nem harcolok ezzel a hatalommal; dolgozni fogok, szolgálni a népemet." Ez a gondolat, ha úgy akarjuk, jól védhető, mert akárhogy is, de költőnk többet tett le az asztalra, mint amennyit elvett.

         Végül pedig egy ha nem is döntő, de a latban sokat nyomó érv. Amiről az egykorszovjet határokon túl keveset tudnak: Szergej Vlagyimirovicsban a legnevesebb orosz gyerekírót és költőt tisztelhetjük. Több száz mese és vers mellett 1935 óta már a harmadik nemzedék nő föl Sztyopa bácsin, a jóságos óriáson (bár az utolsó generációt már talán jobban csábítja az iPod és a WoW).

    Ha választanom kellene (mint ahogy egyszer majd kell is) Sztyopa bácsi és Dexter laboratóriuma között, nem lenne nehéz a döntés. Ám túl messze kalandoztunk.

 

Himnusztörténet

 

Prológus - "Szövetségbe forrt szabad köztársaságok"

   
A bolsevikok himnusza 1917-től az Internacionálé volt. A közismert magyar fordítás sokkalta derűsebb, mint az orosz változat, látszik ez az eredeti harmadik és a negyedik sorából: "...forr a háborgó értelmünk, / kész arra, hogy halálos harcba vezessen" ("... кипит наш разум возмущенный / и в смертный бой вести готов"). 1943-ban, a Nagy Honvédő Háború legnagyobb hevében, amikor is a Vörös Hadsereg az európai országok határainál járt, Sztálin feltehetően rájött, hogy ott és akkor sem a "halálos harc", sem pedig az internacionális eszme nem állja meg a helyét. így történt, hogy pályázatot írtak ki az új himnuszra. Olyan zeneszerzők adták be munkájukat, mint Dmitrij Sosztakovics, vagy Iszaak Dunajevszkij, összesen 13-an, szöveggel pedig 14 költő jelentkezett. Sem hősünk, sem pedig szerzőtársa nem volt közöttük. Ám...
 

Ver. 1.1

    Mihalkov emlékei szerint egy szép reggel meglátogatta barátja, Georgij El-Regisztán, mondván, álmában kettesben megírták az új himnuszt. A szerzőtárs zsebében egy fecnit ott volt két lejegyzett sor is. Nekiültek, és megszületett a győztes mű. Ebbe ugyan Sztálin több helyen belejavított (neki köszönhető, hogy "a nagy Oroszország nagy műve e frigy"), majd íratott még egy versszakot, amelyben szólni kellett a dicső Vörös Hadseregről, és arról, hogy - El-Regisztán szavaival élve - "fasisztákat verünk."
    Ami a zenét illeti, Alekszandr Alekszandrov szerzeménye bizonyult nyerőnek. Az érdekesség, hogy a dallam 1938 óta létezett, igaz, más szöveggel: Vaszilij Ivanovics Lebegyev-Kumacs szerzővel közös dalában, a Bolsevik Párt Himnuszában. Ez Sztálin egyik beszédét énekelte vissza, amelyben sztahanovisták előtt azt mondta: "Az élet jobb lett, az élet vidámabb lett, elvtársak." Nem is lephette meg Alekszandrovot olyannyira a dobogó első foka. (Azért Lebegyev-Kumacs neve sem csak a Dunajevszkijjel együtt írt kommunista dalok révén maradt fenn. Az ő munkája '41-ben a Nagy Honvédő Háború himnuszának, a Szent Háborúnak (respect!) a szövege, amelynek zenéjét ugyancsak Alekszandrov szerezte.


Némasági fogadalom

    19556, a XX. pártkongresszus, Hruscsov. Kimondatott: Sztálin alatt személyi kultusz volt. A nagy vezér nem lett szalonképes, és így az őt felmagasztaló himnusz sem ("Sztálin úgy nevelt föl, hogy népünkhöz hívek / És munkán is, harcon is hősök legyünk.") Bár a szöveget nem tiltották le (így a himnusz egészében elhangozhatott pl. '72-ben, az első szovjet-kanadai jégkorongtalálkozó előtt), hivatalosan - Alekszandrov dicsőségére - a himnusz maga a zene volt.


Ver. 1.2

    Talán a nevezett meccsnek is lehetett szerepe abban, hogy 1977-ben, a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása után Mihalkov átírhatta a szöveget. Ennek refrénjében a szovjet lobogó rovására Lenint emelte ki, a második versszak Sztálinra vonatkozó sora szintén Leninhez kapcsolódik, a harmadik versszakot pedig "demilitarizálta". így már nem háborúba vezetett az erőltetett menet, hanem békésen sétált a szovjet a boldog jövő felé. És menetelt egészen 1991-ig.


Útkeresés

    1990-ben, a roskadozó SZU-ban az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság kormánya - valószínűleg az ekkor már biztos, baljós jövőre való tekintettel - határozatot fogadott el az állami címerről, lobogóról és himnuszról. A himnusz Mihail Glinka "Hazafias dala" lett. Szöveg nincs, jobb a békesség.

 

Ver. 2.1

    Ez a helyzet azonban a jelcini kavalkád után Putyin ébredező birodalmának 2000-re kínos lett. A "birodalom" kulcsszó. Nem volt mese, vissza kellett nyúlni a dicső múlthoz, legalább a jól ismert dallam erejéig. És hogy kit ért az a megtiszteltetés, hogy az új nemzeti himnusz szövegét megírja? Miután beadta a pályamunkát, meglepő módon Mihalkovra esett a választás. Szergej Vlagyimirovics bevallása szerint őszintén törekedett arra, hogy egy pravoszláv ország himnuszát írja meg, hozzátéve: maga is hívő ember, és mindig is az volt. Fel is kapta a vizet pármillió nem-pravoszláv orosz állampolgár az "Isten által óvott óvta szülőföld" miatt, eredménytelenül.

     A himnusz megszületett, alsó hangon harmadszor. A szavakat már csak az nem keverte össze, aki soha nem is tudta. Hiába a "Tanuld meg a himnuszod!" akció keretében 2005-2006-ban Moszkvában kiragasztott óriásplakátok, a helyzet mindmáig változatlan. És én tulajdonképpen megértéssel viszonyulok a többséghez. Arra a 10-20 évre minek? Már csak az a kérdés, hogy ki veszi át a stafétabotot Szergej Vlagyimirovicstól.

 

Pályázat!

Várjuk az aktuális himnusz fordítását! Az első helyezetté az erkölcsi elismerés!

Az eredeti itt.

(A ver. 1.1 és az 1.2 meg itt.)

 

Update: Flea felhívta a figyelmet a téma egy másik aspektusára: http://vacskamati.blog.hu/2009/05/04/az_orosz_himnusz

Muzikálisak előnyben!


19 komment · 1 trackback  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: irodalom költészet sztálin himnusz szovjetunió cccp mihalkov sztyopa bácsi el regisztán

A bejegyzés trackback címe:

https://oroszorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr111354442

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nacsinák Gergely András - KERINGŐ 2011.02.22. 09:42:33

– Nagyon szép. Mi ez?– Sosztakovics. Második keringő – felete a kipirult arcú férfi, és megigazította a kottát.Csakugyan nagyon szép volt. Másnap is meghallgattam számítógépről, szimfonikus zenekar előadásában, de az már nem volt ugya...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nash vs. Keynes 2009.09.02. 08:44:13

Erről az óriásplakátról csak nekem jut eszembe, hogy siroka sztrana maja rodnaja? :) (bocs)

Neménvótam 2009.09.02. 09:25:11

Nagyon rég nem olvastam ilyen jó bejegyzést itt a blogon. Abszolút tárgyszerű, pontos, tényeket tartalmaz, szigorúan elkülönítve azokat a véleménytől. Nem túl hosszú, de benne van minden, ami a témában fontos. Csak gratulálni tudok hozzá.
Nagyon régen volt egy műsor (beszélgetés) valamelyik csatornán Szergej Vlagyimirovics egyik fiával, Andrej Koncsalovszkijjal (ő a kevésbé ismert, pedig szerintem jobb fej, mint Nyikita). Akkor ő azt mondta, hogy vallásos nevelést kaptak otthon gyerekként. Tehát korántsem biztos, hogy Mihalkov annyira meggyőződéses ateista volt.

Ainult Mina 2009.09.02. 09:42:07

Szerintem rendben van a himnusz is, a család is. A himnuszról csak annyit még, hogy megkérdeztem orosz barátaimat, hogyan viszonyulnak a szovjet időkhöz, azt válaszolták, hogy akkor kimaradna a történelmünkből jónéhány évtized és a második világháború megnyerése. Mihalkovék meg azt hiszem sosem tagadták meg nemesi származásukat, Nyikita meg abszolút royalista volt.

Golem 2009.09.02. 09:43:06

Ugyan nem a szoveghez tartozik, csak erdekessegkeppen: a varosi legenda szerint a pesti metrok ajtozarodast jelzo bimm-bammja a szovjet himnusz elso 2 hangjabol jon. (Szo - vet - ...) Amiota ezt hallottam minden allomasnal elindul a fejemben az elso sor. :D

pruitt igoe 2009.09.02. 10:07:07

@Golem:

én úgy tudtam, az internacionáléból: (Fel, fel...)

Golem 2009.09.02. 11:00:21

@pruitt igoe: az se rossz :)
Valaki esetleg valami vidamabb notat nem tud ra?

lápi lidérc 2009.09.02. 12:22:48

Ezt az Isten által óvott szülőföldet magyarul inkább úgy mondanák: Isten óvta szülőföld.

(Bár az újat valószínűleg én sem fogom megtanulni, marad a szojuz nyerusimij szvabodnih naródov. Igaz, ott is csak az első (vagy első 2?) versszakot tudtam, Leninre, Sztálinra - aki vidéken mai napig Sztalin, és jártam olyan faluban Magyarországon, ahol még 1992-ben is volt Sztalin utca - nem emlékszem benne. :-)

Joe_ 2009.09.02. 13:27:49

"Sojuz nerushimej respublik svobodneh" volt az első sor, vmint Lenin többször is szerepel benne.
Pl refrénben: "Partia Lenina - sila narodnaja"
Vmint a második versszakban: "Lenin velikij na put ozoril."

Salvor_ 2009.09.02. 13:37:40

1943-ban kozel sem allt az europai orszagok hataranal a Voros Hadsereg. 1944 nyaran jutottak el Romania ill. Lengyelorszag hataraihoz.

A XX. Kongresszus nem 1955-ben volt, hanem 1956-ban.

flea 2009.09.02. 14:06:26

@Joe_: "Partia Lenina - sila narodnaja" - erről nekem mindig ez jut eszembe:

i619.photobucket.com/albums/tt278/szymcar30/IMG_2964.jpg

(Pripjaty, Ukrajna - Csernobiltól úgy 5 km.)

Az orosz himnuszról meg mostanában itt olvastam érdekeseket (egy pillanatra gyanút is fogtam, hogy koppintás van, de a posztot elolvasva ez a gyanúm eloszlott):

vacskamati.blog.hu/2009/05/04/az_orosz_himnusz

papamaci1 2009.09.02. 14:07:09

Szubjektíve úgy vélem hogy a Marseillaise után/mellett a szovjet/orosz himnusz tudta betölteni legjobban a "nemzeti himnusz" funkciót Európában.Talán még a "Jeszcze Polska....." is az első háromban van.

sorhajóhadnagy 2009.09.02. 22:39:32

Jellemző a magyar állapotokra, hogy úttörőként 1977 előtt is nekünk meg kellett tanulni a "Szövetségbe forrt szabad köztársaságokat", oroszórán meg a "Szojuz nyerusimijt" sőt a galád komcsik még énekeltették is az iskolai kórusunkkal november hetedikén... Mert hogy az első versszakban nem volt Sztálinról szó. Aztán a NOSzF 60. évfordulóján azt tanították nekünk a gaz kommunisták, hogy L. I. Brezsnyev elvtárs vezetésével az SzKP lenini Központi Bizottsága a soros kongresszussal karöltve azért újította meg a szovjet himnuszt, mert így akarták kifejezni, hogy a Szovjetunió a kommunizmus építésének új korszakába lépett, ám az első versszakban szinte semmi sem változott, énekeltük tehát tovább a "Szojuz nyerusimijt" üde, mámoros ajakkal...
Nu, nyicsego.

sorhajóhadnagy 2009.09.02. 22:49:08

@flea:
Az említett blogban a szerző Glinka hazafias dalát tévesen tartja a régi cármi himnusznak. A YouTube-on az "Isten, óvd a cárt" több változata is fellelhető, az se rossz - egyébként.

Itt meg community.livejournal.com/warhistory/1195008.html az oroszul tudók elolvashatják, milyen jelentést küldött Sztálinnak az NKVD helyettes népbiztosa, egyben a SZMERS főnöke az új himnusz fogadtatásáról. Volt, aki a nyugati szövetségeseknek tett engedménynek tekintette a "saját" himnuszt, mások egyenesen a "Bozse, carja hranyi" visszaállítását tartották a következő (logikai) lépésnek.

Volk 2009.09.03. 11:36:23

@Nash vs. Keynes: De bizony! És bűn is lenne nem hangsúlyozni rendszeresen a világ legnagyobb területű országa esetében!

@Neménvótam: Az elismerést köszönöm, рад стараться, igyekszem tartani a fordulatszámot.
Ami a vallásos nevelést illeti, a megjegyzés jogos. Az önéletrajzában azt írja, hogy bár gyerekkorában a pap-tanító próbálta megismertetni Isten igéjével Gyemjan Bednij propaganda-versei jobban érdekelték. Ez persze nem zárja ki, hogy később megtérjen, annál is inkkább, hogy saját bevallása szerint édesapja is hívő ember volt. Így azonban ismét felmerül az erkölcs kérdése, mert ugyebár ildomos-e egy hívő kerestényként lelkesen kiszolgálni egy olyan rendszert, amelyik nyíltan és tevékenyen egyházellenes.
Egyébiránt szándékosan próbáltam elkerülni a morális síkot, amennyire lehet, mert halottakról vagy jót, vagy semmit, pár nappal a temetés után mindenképp.

@Golem: Érdekes, ezen nem gondolkoztam még; majd figyelek! Az viszont tény, hogy a likasztók a kombínókon a Metallica Fade to Black c. számából a szóló első három hangját játsszák!

@lécci: Köszönjük!

@lápi lidérc: Kösz a magyarítást, mindjárt javítom! Ami az utcaneveket illeti, Pázmándon édesanyámmal szemben az utca Zalka Máté nevét viseli. További érdekesség, hogy a Fő utca, ahol lakunk, a földhivatalban továbbra is Vörös Hadsereg útja, így a tulajdoni lap kikérése előtt minden alkalommal kell kérni az önkormányzattól egy papírt arról, hogy a kettő egy és ugyanaz. Hogy miért nem lehet 10-20 év alatt átvezetni az új nevet, rejtély.

@Salvor_: Javítom, köszönöm.

@flea: Kösz, apdételem!

Sakk Matt 2009.09.07. 23:36:02

Én mindigis úgy éreztem, hogy Alexandrov zenéje és a Miahlkov - El-Regisztán páros szövege nincsenek egy súlycsoportban. Az előbbi zseniális, az utóbbi elég középszerű (és persze konjunktúrális). Az új himnusz szövege pedig már-már értelmetlen. Alexandrov mindkét leghíresebb zenéje, a himnusz és a Szent Háború maradandó alkotás. Mihalkov gyermekversei jóval mélyebben részei az orosznyelvű kultúrának, mint az állami himnuszok, amiket írt.

Egyébként a kilencvenes években, amikor a Glinka-féle nóta volt a hivatalos himnusz, meglehetősen népszerű csengőhang volt Alexandrov himnusza. Bár most is lehet néha hallani mobiltelefonból.

Érdekes, hogy mennyire más a hozzáállás az állami himnuszhoz Magyarországon és a (ex-, poszt- stb.) Szovjetunióban: az utóbbiban teljesen oké tábortűz körül gitárral előadni.

sorhajóhadnagy 2009.09.08. 07:57:42

@Sakk Matt:
A zenei rész szerintem is zseniális, de erről a blogban már volt egy utalás, zeneértőknek ajánlom a vacskamati féle linket. Александр Васильевич Александров egyébként beépítette az ortodox egyházi zene elemeit a himnuszba és a tulajdonképpen második szovjet himnuszba, a "Szent háborúba", ami nem is csoda, mert kiskorában a szentpétervári Kazanyi székesegyház kórusában, később a cári udvari kórusban énekelt.
Innen indulva himnuszt írni Sztálinnak - ez már valami.

Sakk Matt 2009.09.08. 09:22:35

Egyébként ha már az orosz himnuszzenéknél tartunk, érdemes megemlíteni Reinhold Glière Szt. Pétervárnak / Leningrádnak írt himnuszát.

Az oroszországi hétköznapok egyik legfelemelőbb pillanata, amikor az orosz vasutak 1. számú vonata, a "Vörös Nyíl" éjszakai hálóvonat reggel begurul a Moszkvai Pályaudvarra és felcsendül Glière himnusza.

stat8.privet.ru/mp3/d04b4a17be7b5203e885dc179e999f00