HTML

Az oroszok már nincsenek a spájzban...

Minden, ami Oroszország - politika, gazdaság, társadalom, kultúra.
Rólunk bővebben: ars blogotica
Ide írhatsz nekünk
Legelkötelezettebb rajongóinknak: Facebook- és Iwiw-klub

Friss topikok

Címkék

abházia (6) abramovics (3) abszurd (5) agresszió (3) alekszij (3) alkohol (6) animáció (13) autó (3) british council (3) bulvár (3) bush (4) cccp (4) cenzúra (3) csecsenföld (4) déli áramlat (5) dél oszétia (8) demokrácia (5) elnök (3) elnökválasztás (8) energia (3) esterházy (3) eu (9) film (11) foci (5) gabona (3) gáz (35) gazdaság (29) gazprom (25) gázvezeték (8) gázvita (5) gorbacsov (5) grúzia (12) gyurcsány (5) háború (8) hodorkovszkij (4) hoki (3) infláció (4) interjú (3) irodalom (7) janukovics (3) jelcin (4) juscsenko (5) kampány (3) karácsony (4) karikatúra (6) kaszparov (3) kaukázus (6) kémkedés (3) képek (6) kína (3) költészet (3) korrupció (4) koszovó (5) kritika (3) kudrin (3) külpolitika (11) kultúra (25) kvn (4) leningrád (7) litvinyenko (3) magyar (3) medvegyev (70) mese (7) monopólium (3) montázs (3) moszkva (14) művészet (5) nabucco (4) nacionalizmus (3) nagy péter (3) nato (6) obama (3) olaj (12) oligarcha (4) oligarchák (3) olimpia (11) orosz (8) oroszország (6) orosz demokrácia (3) peking2008 (6) per (3) peresztrojka (3) poén (5) politika (6) programajánló (3) putyin (82) rajzfilm (4) roman abramovics (4) rotfront (3) rubel (5) sajtófigyelés (3) sajtószemle (8) sport (8) szaakasvili (3) szavazás (4) szavolszkij (3) szentpétervár (13) színház (4) szocsi (6) szovjetunió (6) sztálin (4) tandem (6) társadalom (7) tévé (3) tilos (4) történelem (14) turizmus (5) tyimosenko (5) ukrajna (16) usa (5) utazás (4) választások (15) válság (6) vicc (10) video (3) viszockij (4) vízum (3) vodka (10) vörös hadsereg (3) vörös tér (3) vostock (3) zene (14) zjuganov (3) zsirinovszkij (6) zubkov (4) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

A belorusz front krónikája

2009.06.19. 07:49 Nyeznajka

Az elmúlt két-három héten felettébb sokat lehetett hallani Minszk és Moszkva mind gyakoribb összezördüléseiről. Volt szó hitelről, tejről, sörről és gázról, hogy szigorúan kövessük az események menetét. E posztban igyekszem a teljesség igénye nélkül végigszaladni az egyes balhékon, láncra fűzni őket és meglátni mi sül ki mindebből.

Hitel nem kell, de pénzt adhatnátok

Május 28-án kezdődtek a gondok az Orosz-Belorusz csúszon. Nehéz megmondani mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, mindenesetre a tények a következők. Minszk rubelben nem fogadta el a szokásos 500millió dolláros orosz kölcsönt. Ennek okát a Kudrin meggondolatlan szavai okozta lelki bántalommal magyarázták, hiszen a pénzügyminiszter azt merészelte kijelenteni, hogy Fehéroroszország jelenlegi „válság-ellenes” intézkedéseivel jó ha év végéig kihúzza államcsőd nélkül. Persze Kudrin állítja, markáns véleményének miértje Minszk irreális elképzelésében keresendő, mely szerint jobban szeretnék a fenti összeget dollárban a számlájukon látni. Mindenesetre Lukasenko nagyközönség előtt bejelentette, hogy szakít Moszkvával, és új stratégiai partnert keresnek maguknak. A jelölt Kazahsztán.

Tejháború

Kicsit több mint egy héttel később június 8-án, az eddig kevésbé ismert, ám a napokban fontos politikai döntéseket hozó végrehajtó Gennagyij Onyiscsenko tisztifőorvos, a Roszpotrebnadzor feje betiltotta 499 belorusz tejtermék bevitelét Oroszországba. Ez komolyabb fricska annál, mint aminek először tűnik, ugyanis a fehérorosz tejipar nagy erőkkel képviseli magát az orosz piacon. (Ez egyébként az orosz konkurencia szerint nem a kiváló belorusz teheneknek, hanem az állami kedvezmények miatt a piacinál kedvezőbb árnak köszönhető.) A becslések szerint éves szinten ez olyan egymilliárd dolláros kiesést jelentene a fehérorosz államnak, tehát komoly érvágásról van szó. Az Orosz Fogyasztói Főfelügyelet hivatalos indoklása egyébként az, hogy a belorusz termelők nem újították meg a dokumentumaikat a 2008 decemberében hatályba lépett új orosz „tejtörvényeknek” megfelelően.
Felvetül a kérdés, hogy vajon miért pont most került a felszínre ez az ügy, ami különösen annak a fényében mókás, hogy Lukasenko reakcióira a Kreml többször is azzal reagált, hogy ne tessék átpolitizálni ezt a tisztán gazdasági kérdést. Persze aztán meglehet, hogy amúgy is most robbant volna ki ez a vita, nem tudom, hogy mivel teltek Onyiscsenko napjai az elmúlt fél évben, de a helyzet mindenesetre gyanús.

Bevágta a durcit

Mivel a fenti probléma megoldása nem haladt valami fényesen (többek között Onyiscsenko lényegében hazazavart egy belorusz problémamegoldó-küldöttséget, mondván az nem legitim), Minszk különféle válaszlépéseken törte a fejét. Első körben Lukasenko nem jelent meg június 14-én a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének moszkvai nagygyűlésén. Hiszen „nem lehet úgy egy ország biztonságáról beszélni, ha közben gazdasági nyomás alá van helyezve”. Sajnos az orosz Külügyminisztérium nem volt túl megértő, és közölte, hogy a gazdasági problémákkal tessék békén hagyni a biztonságpolitikát, annak megvannak a saját kis fórumai. Ezért hát nem találtak értő fülekre Minszk abbéli aggályai, hogy a nélküle hozott stratégia döntések legitimitása megkérdőjelezhető.

Sörpuccs

Összeült hát a fehérorosz biztonsági tanács, B tervet kovácsolni a barátságtalan orosz intézkedések ellen. Ennek eredményeképpen 17-én reggel kilenckor megerősítették a vámellenőrzést a belorusz-orosz határon, mondván ezt az intézkedést az orosz sörcsempészek ellen kellett bevezetni. (Gyanúra ad okot az a tény, hogy bár valószerűtlen, hogy a nép csökkentette volna sör-fogyasztását, az utóbbi években jelentősen visszaesett az országba hivatalosan beszállított sör mennyisége. )

Tejbéke! Gázháború?

Csütörtökön, 18-án végre lezárulni látszik a tejmizéria. A két ország mezőgazdasági miniszterei illetve Onyiscsenko közös megegyezésre jutottak, melynek értelmében már aznap megindulhattak a szállítások, amennyiben a belorusz kereskedők megígérik, hogy megújítják az engedélyeket, de izibe'. Ám ennek az ügynek a megoldása korántsem jelenti azt, hogy enyhülés mutatkozna a kétoldalú kapcsolatokban. Sőt.
Amellett, hogy belorusz részről a vámellenőrzés egyelőre marad, Moszkva csatába állította a nehézfegyverzetét. A Gazprom ugyanis udvariasan felszólította a Beltranszgaz-t, hogy legyen szíves és mihamarább törlessze a potom 230millió dolláros adósságát. Történt ugyanis, hogy a fehéroroszok hatvan dollárocskával kevesebbet fizettek ezer köbméterenként, mint amennyit a Gazprom felszámolt. Hogy Lukasenko és Medvegyev tényleg megállapodtak-e szóban a kedvezményről, valószínűleg örökre talány marad. De ha igen, akkor a beloruszok sajnálhatják, hogy nem vetették azt papírra.
Bár a szakértők szerint Minszknek azért attól nem kell tartania, hogy - mint az ukránok esetében - Moszkva nemes egyszerűséggel elzárja a csapokat, a helyzet elmérgesedéséből egyik félnek sem származhat túl sok előnye.

Minden baj forrása…

Ezegyszer sajnos nem annyira egyszerű a helyzet, hogy a gyengébbik nemre kenjük a felelősséget. Moszkva és Minszk távolodására több okot is találhatunk.
Az egyik lehet az, hogy miután hosszas viták után, Beloruszt is felvették a Keleti Partnerség országai közé, Lukasenko kacsingat a nyugat felé. Bár az EU elviekben szívesen támogatná is az országot, ezzel vannak némi problémák. Egyfelől a válság miatt tényleg vacak helyzetbe került országnak szüksége van a külföldi támogatásokra, márpedig a túléléséhez szükséges pénzeket jelenleg egyedül Moszkvától várhatja. Másfelől pedig ahhoz, hogy Fehéroroszország komolyan az EU stratégiai partnerévé válhasson, Brüsszel komoly demokratikus reformokat vár el, márpedig ezek aligha hajtanák Alekszandr „Európa utolsó diktátora” Lukasenko malmára a vizet.
Moszkvának egyébként is van miért haragudnia Minszkre. Annak ellenére, hogy lényegében évek óta a kitartottja az ország, Lukasenko például ígéretével ellentétben nem ismerte el Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Ugyanakkor a fehéroroszoknak meg abban igazuk van, hogy nem túl tetszetős a „szaladjide-szaladjoda kistestvér szerepe”.

Válság, fáradékonyság, stressz

Érdekes, hogy az amúgy temperamentumos Putyin az elmúlt hetekben felettébb nyugodtan reagál a fejleményekre. Kijelentette, hogy mivel kétség sem fér Oroszország igazához a tejkonfliktusban, megértőbbnek (hmm.. leereszkedőbbnek?) kell lenni a belorusz féllel szemben. És bár az, hogy Minszk túlságosan átpolitizálja a kérdéseket (bagoly mondja?), „nem helyes, de megsértődni nem kell. Válság… fáradékonyság… stressz… Nekünk magunknak is óvatosabbaknak kell lennünk a kijelentéseinkben.”. Csak azt tudnám, Vlagyimir Vlagyimirovics mióta tetszeleg ebben a bölcs nagypapa szerepben.

Konklúzió

Egyelőre valószínűleg még nem kell attól tartani, hogy a két ország végleg szakít egymással. A helyzet emlékeztet egy „baráti” gyáva nyúl játékra (avagy chiken game-re), és bár a szakértők szerint kölcsönös meghátrálással fog végződni az incidens-sorozat, kérdés, hogy mindenki időben ki tud-e ugrani az autóból.


11 komment  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: gáz putyin gazprom lukasenko belorusz medvegyev gázvita tejháború

A bejegyzés trackback címe:

https://oroszorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr311194590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sakk Matt 2009.06.20. 12:40:11

Lukasenkó elindult lefelé a kucsmai lejtőn, maga után húzva az országot. Kucsmán Ukrajna simán keresztülgurult, amikor meg akarta állítani a (maga kezdeményezte) lecsúszást. Szerencsére fehéroroszországnak több vesztenivalója van, ezért a józan belátásnak is több az esélye, főleg, hogy van lehetőség a szomszédok balsikereiből tanulni.

Sajnos a politikai ambíció és a személyes hatalomvágy ellene dolgozik a józan belátásnak.

Sakk Matt 2009.06.20. 12:49:50

A fehérorosz sörhelyzet egyébként megér egy külön kommentet. Belorussziában ugyanis zárjegyes jövedéki termék a sör; ott virít a hologramos zárjegy a söröskupakokon. Ezért persze a sörcsempészet nagy biznisz, Ukrajnából, Oroszországból, sőt Litvániából és Lettországból is csordogál befelé a zárjegy nélküli komlólé. Az igazán fájdalmas (a hatalomnak -- az embereknek a legörömtelibb) egyébként az ukrán feketeimport, ugyanis az ukrán sörök nem csak olcsók, de nagyon jók is (sokkal jobbak, mint a fehéroroszok, de a Drehernek is lenne mit tanulni Ukrajna sermestereitől).

Tőlem már vettek el a litván-belorusz határon egy láda litván sört (az is finom ám!), pedig isten bizony nem eladni, hanem haverokkal izibe' meginni vittem.

Panzer 2009.06.21. 17:01:33

Bizony, ott a pont Sakk Matt-nal!
Minszkben egyebkent minden rendes piacon ill. vasarcsarnokban lehet minimalis utanajarassal nagyon jo ukran soroket kapni a szokasos egy vagy masfel literes, muanyag palackos kiszerelesben.

Masik kerdes, hogy "gazdag nyugatikent" (hehe, na, ezt se sok helyen mondhatjuk el magunkrol) nincs tul nagy kulonbseg a belorusz hivatalos es a csempeszett kulfoldi sorok ara kozott - de a helyieknek (ugye 260 dollar korul van a havi atlagfizetes) igenis szamit.

Udv,
Panzer

Panzer 2009.06.21. 17:11:29

Nyeznajka, a belorusz-EU kozeledes szerintem ennel kicsit mar regebben elkezdodott, nagyjabol ugy a 2006-2007 fordulojan lezajlott olaj- es gazhaboru utan.
Ugye 2007 februajaban mar van Lukasenkonak egy olyan beszede, ahol kerek-perec kijelenti, hogy az eddigi, csak Moszkva fele orientalodo kulpolitika hibas volt, es igenis "ket labra kell allni" - ami az EU fele torteno gazdasagi nyitast jelent.

A dolgot az teszi igazan erdekesse, hogy Minszk ugy akarja az EU-kapcsolatokat fejleszteni, hogy ez csak a gazdasag teruletere terjedjen ki, de politikai (es emberi jogi) liberalizaciot ne kelljen vegrehajtani.
Es osszessegeben veve egyebkent - az o szempontjukbol - nem is csinaljak rosszul. Ugye a Minszk altal tett "emberi jogi engedmenyek" dontoen ideiglenes jellegu intezkedesekbol allnak: azaz most epp nem vernek szet egy ellenzeki megmozdulast (majd a kovetkezot), szabadlabra helyeznek par lecsukott aktivistat (akiket persze kesobb barmikor ujra be lehet zsuppolni), stb. Azaz az emberi jogok teruleten semmilyen strukturalis valtoztatast, engedmenyt nem hajtanak vegre.
Csak es kizarolag a gazdasagi kapcsolatokat probaljak fejleszteni, minel tobb nyugati befektetot vonzani, hogy igy ellensulyozzak az orosz gazdasagi befolyast.

Az EU pedig erzekelhetoen partner ebben. Lukasenko komolyabb ejnyebejnye nelkul meguszta a tavaly szeptemberi, jo alaposan elcsalt parlamenti valasztasokat (OK, tudom ez mar a gruz haboru utan volt, de akkor is...), most pedig nemcsak bekerult az Eastern Partnership-be, de meg a pragai csucsra is elhivtak, stb. Emellett tavaly epp dec. 31-en szavazott meg nekik az IMF egy jokora, masfel millard dollaros hitelt - szinten unios nyomasra, ugy tudom.

Igazan egyebkent az EU-belorusz viszony magyar szempontbol majd 2011 elso feleben lesz erdekes: ekkor lesz ugyanis a kovetkezo belorusz elnokvalasztas - es epp ekkor lesz Magyarorszag az EU soros elnoke...

Udv,
Panzer

Nyeznajka · http://oroszorszag.blog.hu 2009.06.21. 17:46:45

@Panzer: Persze, igazad van, de ha ab ovo kezdem, akkor könyvet kellett volna írnom, és már így is komoly fenntartásaim vannak, vajon hányan értek a poszt végére. :)

Panzer 2009.06.21. 18:24:23

OK, igaz, belatom. Konyvet majd legkozelebb... :)

Szep estet!
Panzer

sorhajóhadnagy 2009.06.21. 22:08:44

Ritka jó elemzés, ami nagy baj, mert annyira alapos és körültekintő, hogy nem ingerel vitára. A Batyka színeváltozása egyébként még Lengyelországnak is - vagy éppen a legnagyobb - próbatétel. A Kaczynski-ikrek felszabadító misszióként tekintettek a fehérorosz-belorusz (melyik a jó verzió?) ellenzék támogatására. Vegyük hozzá a lengyel-litván unió, a Rzecz Pospolita előtörténetét, az 1939 szeptember 17-i orosz hátbatámadás sérelmét (ekkor vesztek el a kelet-lengyel területek, s lettek nyugat-belorusz tájak), a foltokban megmaradt lengyel kisebbséget, az üldözött katolikus egyházat - vagyis minden együtt volt, hogy Varsó a NATO és az EU keleti bástyájaként szálljon szembe Európa utolsó diktatúrájával. És tessék, a Batyka még ezt az örömet is el tudja rontani...

Sakk Matt 2009.06.22. 00:05:35

Tavaly óta egyébként a minszki metróban lecserélték (vagy felülragasztották?) a szovjet-sílusú fehér stencilezett kétnyelvű feliratokat ("уваход у метро - вход в метро") a szárnyas üvegajtókon egynyelvű matricákra ("УВАХОД"). De a könyvesboltokban továbbra is csak orosz nyelvű város-térképeket lehet kapni, ami azért vicces, mert az utcatáblák viszont kizárólag belorusz nyelven vannak. Szerintem már jópár külföldit sikerült alaposan összezavarni ezzel.
Az ellenzéki matricák és szórólapok (tele van velük Minszk) kizárólag fehérorosz nyelven vannak (néha latinbetüs írásmódban), a kormánypropaganda kétnyelvű, de hétköznapi használatban azzal a nyelvvel nem igazán lehet találkozni, legalábbis Minszkben.
A budapesti fehérorosz konzulátus honlapjáról is eltűnt az orosz nyelvű menü (van magyar, fehérorosz és angol), bár a híranyag nagyrésze nyilván oroszul van. Állítólag (én nem tudom megítélni) a fehérorosz szövegben több nyelvi és hejessírássy hiba is van.
Varsóban lehet találkozni "Wolna Białoruś" feliratú, fehérorosz nemzeti (fehér-piros-fehér) zászlót formázó matricákkal (hogy ezek kinek szólnak, az számomra rejtély), míg a minszki ellenzéki matricák szinte kizárólag EU-zászlósak.

Mindenesetre Hodzsa Naszreddinov, Minszkben dolgozó üzbég vendégmunkás, hogy földijei is megértsék, felírta alkoholos filccel a metróbeli matricára: "Метрога кириш"

mig8 (törölt) 2009.06.23. 07:01:44

Engem emlékeztet egy kicsit Kína esetére a belorusz. Náluk is "csak" gazdasági nyitás van a nyugat felé, politikai nincs. Még a Google is lefeküdt nenkik és engedi a cenzúrát.

Amúgy mi ez a belorusz nyelv? Nem hiszem, hogy nagyon különbözne az orosztól, hisz a SZU felbomlása előtt nem is létezett igazán belorusz nyelv és nép.

Sakk Matt 2009.06.23. 13:14:44

@mig8: Ez nem igaz. A belorusz nyelv valahol féluton van a lengyel és az orosz között. Belorusz etnikum is létezik elég régóta (a Szovjetunió előtt és közben is létezett, s igazán komoly pusztítást a nácik végeztek közöttük).

A beloruszok azoknak a szlávoknak az utódai, akik a Litván nagyfejedelemségben éltek. Ennek megfelelően jóval tisztább szláv nyelv, mint az orosz (amiben tatártól szanszkritig mindenféle jövevényszó és jövevénynyelvtan van), s a jövevényszavak is inkább németek benne, mint türkök.

Mint a legtöbb etnikai nyelvet, ezt is agyonnyelvújítótták a XIX. században (és azóta is) lelkes nyelvújítók, hogy behozzák azt, amit a spontán nyelvi evolúció (használat híján) nem hozott létre vagy "idegen" szavak és konstrukciók átvételével zárt rövidre.

Viszont állítólag a mocsárra 17 különböző szavuk van! :-)

hu.wikipedia.org/wiki/Belarusz_nyelv

sorhajóhadnagy 2009.06.25. 09:28:00

Utoljára 1994-ben voltam Minszkben, amikor éjszaka még közvilágítás sem volt, de már akkor csodát várt mindenki Lukasenkótól. A csoda egy darabig működött - a Batyka lett a "nyugodt erő", nem volt voucher-privatizáció, nem voltak irritálóan gazdag "új beloruszok", szoftszovjet tervgazdálkodásban teljes foglalkoztatottság maradt.

Olyan '96 környékén Pesten járt az akkor befolyásos megmondóember Andrannyik Migranjan, vele az egykor szocdem Oleg Rumjancev, és óriási hévvel bizonygatták, hogy Lukasenkónak Oroszország élén lenne a helye, szemben az áruló demokratákkal és liberálisokkal, mert hogy helyretette a kis Belarusz dolgait. Az a követendő példa, mondták, nem a rothadó Nyugat.

Az orosz-belorusz államközösség létrehozásának ceremóniáján a Kreml dísztornáca előtt Jelcin és Lukasenko áldomást ittak, a világ rémülten nézte, hogy születik újjá a Szovjetunió, de közben Csubajsz, a Kreml elnöki adminisztráció vezetőjeként egyszerűen kihúzta a neki (sem) tetsző passzusokat a pénzügyi, gazdasági integrációt illetően. Nehogy má' egyenrangú felek szerződjenek, amikor Belarusz gazdasági csodája az orosz támogatás és preferenciák függvénye.

Zsirinovszkij ügyesen meg is mondta: az egyesülés Belarusz bekebelezését kell hogy jelentse, így Alekszandr Grigorjevics legfeljebb a mogiljovi kormányzóságra pályázhatna.

A Batyka is már számtalanszor bebizonyította, hogy keresztbe tud tenni Moszkvának, ha a bőréről van szó. Abházia és Dél-Oszétia elismerésére sem volt hajlandó, de nem elvi, hanem gyakorlati okokból. Ha ugyanis a két kaukázusi törpe jobb híján belépne a belorusz-orosz szövetségbe, abból neki nagy baja lenne.

Konklúzió: garantált lose-lose situation mindenkinek. Batyka belorusz rezsimje ebben a formában azért nem kell az EU-nak, ám Lukasenkónak Moszkvával is egyre nehezebb egyezkedni. Bukni fog, de mikor?

Moszkva meg elvesztett egy kirakatszövetségest, és nehéz lesz még egy megbízható partnert találni a minszki elnöki székben. Éppen akkor, amikor a tranzitvezetékek ügyében szilárd helyzetre lenne szükség... Lesz még ebből kavarodás.