HTML

Az oroszok már nincsenek a spájzban...

Minden, ami Oroszország - politika, gazdaság, társadalom, kultúra.
Rólunk bővebben: ars blogotica
Ide írhatsz nekünk
Legelkötelezettebb rajongóinknak: Facebook- és Iwiw-klub

Friss topikok

Címkék

abházia (6) abramovics (3) abszurd (5) agresszió (3) alekszij (3) alkohol (6) animáció (13) autó (3) british council (3) bulvár (3) bush (4) cccp (4) cenzúra (3) csecsenföld (4) déli áramlat (5) dél oszétia (8) demokrácia (5) elnök (3) elnökválasztás (8) energia (3) esterházy (3) eu (9) film (11) foci (5) gabona (3) gáz (35) gazdaság (29) gazprom (25) gázvezeték (8) gázvita (5) gorbacsov (5) grúzia (12) gyurcsány (5) háború (8) hodorkovszkij (4) hoki (3) infláció (4) interjú (3) irodalom (7) janukovics (3) jelcin (4) juscsenko (5) kampány (3) karácsony (4) karikatúra (6) kaszparov (3) kaukázus (6) kémkedés (3) képek (6) kína (3) költészet (3) korrupció (4) koszovó (5) kritika (3) kudrin (3) külpolitika (11) kultúra (25) kvn (4) leningrád (7) litvinyenko (3) magyar (3) medvegyev (70) mese (7) monopólium (3) montázs (3) moszkva (14) művészet (5) nabucco (4) nacionalizmus (3) nagy péter (3) nato (6) obama (3) olaj (12) oligarcha (4) oligarchák (3) olimpia (11) orosz (8) oroszország (6) orosz demokrácia (3) peking2008 (6) per (3) peresztrojka (3) poén (5) politika (6) programajánló (3) putyin (82) rajzfilm (4) roman abramovics (4) rotfront (3) rubel (5) sajtófigyelés (3) sajtószemle (8) sport (8) szaakasvili (3) szavazás (4) szavolszkij (3) szentpétervár (13) színház (4) szocsi (6) szovjetunió (6) sztálin (4) tandem (6) társadalom (7) tévé (3) tilos (4) történelem (14) turizmus (5) tyimosenko (5) ukrajna (16) usa (5) utazás (4) választások (15) válság (6) vicc (10) video (3) viszockij (4) vízum (3) vodka (10) vörös hadsereg (3) vörös tér (3) vostock (3) zene (14) zjuganov (3) zsirinovszkij (6) zubkov (4) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

A győzelem napjai jönnek

2008.06.23. 01:51 misa_80

Június 22-én nem ünnepelni szoktak, hanem megemlékezni arról, hogy 1941-ben ezen a napon támadta meg a náci Németország a Szovjetuniót. De 2008 egy különös év - új orosz identitás születik, amihez a győzelem, a nemzeti büszkeség átélése erősen hozzátartozik. És az újabb és újabb sikerélmények csak jönnek, jönnek.

Ha hétszázezer ember tombol Moszkva utcáin (a rendőrség szerint egyébként békésen), az már nem csak a fociról szól. Persze, a foci is fontos, ráadásul az orosz válogatott az eredményesség mellett szépen is játszik, amivel sok hívet szerzett magának külföldön is. De ami ennél lényegesebb, és hosszabb távon is hatással bíró az az, hogy majdnem húsz év szottyogás után az oroszok pozitív élményeken, közösségi eseményeken keresztül tapasztalhatják meg a nemzeti büszkeséget. Nem egy megszűnt ország maradékai többé, hanem bajnokok, győztesek, akiket a világ és lassan Európa is tisztel. Ezután már nem érdekes annyira, ki lesz az EB győztese, Oroszország már mindenképpen nyert.

 


6 komment  • Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel!

Címkék: foci orosz identitás

A bejegyzés trackback címe:

https://oroszorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr49534445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kivilágítatlan fekete kerékpár 2008.07.11. 13:16:43

"Tiszteld a..."

Az oroszok betegek, különösen, ha sportról van szó. A sportkommentárok állandóan arról szólnak, h nekik kell nyerniük, ha nem nyertek, akkor nemzetközi összefogással mindenki ellenük volt stb. Nem mintha nálunk nem hallanánk hasonló köcsögségeket, de nem állandóan és nem olyan mértékben. A múltkor is összeszarták magukat, h nekik kell a legtöbb érmet szerezni az olimpián, és különösen az amerikaiaknak akarták megmutatni. Idén legalább nem leszek ott az olimpia alatt...

Mennyivel szimpatikusabbak lennének, ha el tudnák fogadni, h ők is csak egy nép a sok közül, még ha nagyok is... (Különben lakosságra csak Európából nézve tűnik soknak az a 150 millió...)

Nyeznajka · http://oroszorszag.blog.hu 2008.07.12. 18:17:58

Hát nem tudom, hogy betegségről van-e szó, vagy csak egészséges hazaszeretetről. Nyilvánvalóan minden ország szurkol saját sportolóinak, nyilván elfogulttá válnak a sportkommentárok, nyilván igazságtalannak érzik az esetleges vitatható bírói ítéleteket.

Az olimpia különleges az oroszok számára, mivel gyakorlatilag 40-50 évig hatalmas presztizskérdés volt, hogy tudnak-e több érmet szerezni mint az amcsik.
Nyilván ez kihat a mára is. Dehát ezen sincs sok csodálkozni való. Az ilyen örökös ellenfelek közti viadalokon az emberek hajlamosak úgy odaállni, hogy akkor most megmutatjuk nekik.
Egy aktuális párhuzammal élve: gondolom te is úgy voltál a magyar-szerb vizilabda meccsen, hogy de jó lenne ha megvernénk őket. Mindenki mást is dejó megverni, de őket különösen.

A blog szerkesztősége nevében is szeretném kifejezni sajnálatunkat, hogy a legutóbbi olimpiát ott kellett töltened. Legközelebb szólj és valamelyikünk beugrik helyetted.

"A mennyivel szimpatikusabbnak tűnnének..." bekezdésedet szerintem te se gondoltad komolyan. Az utóbbi évek egyik legnagyobb fejleménye, és a putyini politika vitathatatlan érdeme, hogy az oroszok újra visszanyerték nemzeti büszkeségüket. Persze neked biztos szimpatikus lenne egy magába roskadtan a szék szélén üldögélő, törzsből csendben előre-hátra dülöngélő, depressziós orosz nemzet, mely sóhajtozva ezt mormogja maga elé: én is csak egy nép vagyok a sok közül.
Számomra azonban valahogy nem vonzó kép.

(különben 150millió tényleg "csak" a 8. helyre elég, viszont a 17millió (gyk négyzetkm) a Holdról is soknak tűnne)

kivilágítatlan fekete kerékpár 2008.08.04. 17:11:37

Hát nem tudom. Szerintem az oroszok abszolút nem nyerték vissza az önérzetüket. Ha valakinek egészséges az önérzete, az nem görcsöl ennyit azon, hogy ő lesz-e az első vagy sem. És mint fentebb írtam, nem arról van szó, hogy időnként elkapja őket az elfogultság. Arról, hogy iszonyatos túlzásba esnek, és mondjuk ha volt is valaha egy zsűriben egy elfogult bíró, aki miatt esetleg tényleg igazságtalan eredmény született -- ha! --, akkor is arról beszélnek, h a világ összefogott ellenük.

Amikor egészséges önképről beszéltem, olyasmire gondoltam, ami általában Európában jellemző: még az egyébként igen gőgös franciák sem hiszik, h mindent nekik kell megnyerniük, nem állandóan arról beszélnek, h Franciaországnak meg kell mutatnia, meg vissza kell nyernie a tekintélyét stb.

A puszta területtel meg nem értem, mit kell dobálózni. Ilyen alapon a dánok Európa egyik legjelentősebb népe (l. Grönland). Az oroszok sosem tudtak mit kezdeni a területükkel, amikor meg végre tudtak, akkor a szibériai folyókat teleolajozták (előtte még kiszárították az Aral-tavat stb.). Természetesen máshol is történtek hasonlók, de nem ilyen mértékben. (Talán Kínával veheti fel a versenyt (ön)pusztításban.)

A vizilabdás példádat egyáltalán nem értem. Drukkolok a magyaroknak, de elfogadom, ha nem nyernek. És lehet, hogy politikai okokból a szerbekkel kevésbé szimpatizálok, mint mondjuk a horvátokkal, de abszolút nem érzek olyat, h a szerbeket mindenképpen meg kell vernünk.

Egyébként idén nem leszek Oroszországban az olimpia alatt, úgyhogy nektek jó utat, hely az biztos lesz! :)

(Egyébként szeretm a blogotokat.)

Nyeznajka · http://oroszorszag.blog.hu 2008.08.05. 00:40:57

Nálam sokkal okosabb emberek mondták azk önérzetről azt amit. ha jobban tetszik: visszatérőben van az önérzet. egyébkként az általad leírt jelenséget nem vitatom, pusztán a megitélésével nem értek egyet. Szerinted beteges, meg mit tudom én mi. Szerintem meg ha összeadod a történelmi előzményeket a szláv mentalitással, akkor ezt kapod és kész. Persze lehet szörnyülködni, meg lehet egyészséges iróniával, mosolyogva figyelni az ilyen kitöréseket.

Egyébként mint tudjuk nem az első, hanem a második helyért mennek. oroszorszag.blog.hu/2008/07/29/az_oroszok_az_olimpian_a_masodik_helyet_vettek_celba

Vizilabdás példa: adott egy sportágban két hosszú időn keresztül kiváló teljesítményt nyújtó csapat. Magyarország és Szerbia. A két csapat annyit küzdött egymással, hogy összecsapásuk a kokrét téttől eltekinve is kiemelt jelentőségű, egy független néző számára csemege. Egy szurkoló számára presztizs. Magyar-szerb vizilabda helyére jöhet Real-Barca, Manchester-Liverpool, vagy amit akarsz. Szerintem ma ugyanez igaz az USA-Oroszország párharcára az olimpiákon. Mindkét nemzetnek rengeteg kiváló sportolója van, hosszú időn keresztül egymással versenyeztek. Ergo nyilván ma is egymást tartják fő ellenfélnek. Ezért lehet hallani kevesebbet arról, hogy akkor most ki veri meg kínát.
Az idei olimpián egyébként nem lepődnék meg, ha a második helyért menne a verseny a nagy riválisok között.

kivilágítatlan fekete kerékpár 2008.08.05. 19:16:34

Teljesen igazad van, többféleképpen nézhetjük ugyanazt a dolgot. Az én ízlésem szerint nagyon nagy túlzás, ami az orosz médiában e téren folyik (ill. folyt, amikor ott voltam), és nem kizárólag a sport terén. Szerintem az, hogy valaki állandóan hangsúlyozza, hogy ő mennyire jó és mennyire jónak kell lennie, az nem egészséges önérzetre vall. Szerintem mindössze annyi történt, hogy az deffenzív kisebbségi komplexusból egyre inkább az offenzív, sőt, agresszív kisebbségi érzésbe fordultak. Nyilván akkor lenne igazán meggyőző, amit mondok, ha alapos médiaelemzéssel tudnám alátámasztani, de sajnos erre nincs módom.

Ami a vizilabdát vagy az említett focicsapatokat illeti, én akkor sem érzem, hogy a nagy ellenféltől kikapni annyival rosszabb lenne. Sőt, úgy gondolom, h méltó ellenféltől kikapni nem szégyen -- az sokkal inkább, ha egy gyenge ellenféllel szemben bénázzuk el.

Ami a CCCP-USA párharcot illeti, hát szerintem az is csak azt mutatja, hogy az oroszok még mindig nem tudtak kijönni a hidegháborús gondolkodásból. (Az amerikaiakról sose hallottam, h a mai napig az oroszokat tartanák akármiben is a nagy ellenfélnek -- de lehet, h én vagyok tájékozatlan.) Ez külön posztsorozat témája lehetne,l hogy az oroszok hogy viszonyulnak az amerikaiakhoz: egyszerre csodálják és megvetik őket, példának tekintik és legszívesebben eltüntetnék a Föld felszínéről.

Azt sem értem, hogy miként képzelik, hogy jóval kisebb nemzetekkel vetik össze magukat. Pl. Magyarország vagy Észtország egy lakosra számolva több érmet nyert, mint Oroszország vagy a Szovjetunió. Ugyanakkor ők is büszkék lehetnének arra, hogy bár tizedannyian vannak, mint a kínaiak, majdnem annyi érmet nyernek még az idén is. Szerintem az is önértékelési zavar, ha a viszonyítási pontok nem megfelelőek.

Na, elnézést, hogy ilyen hosszú voltam.