2007. március 1. –
április 1.
A II. Moszkvai Biennálé keretében a Tretyjakov Galériában a Krimszkij Val utcában két kiállítást mutatnak be, ezek a Szoc-art. Politikai művészet Oroszországban és a Szoc-art. Politikai művészet Kínában címet viselik. A kortárs művészeti biennálé elnevezése új művekre utal. Néha olyan különleges munkák is születnek, amelyeket egy hagyományos kiállításon be sem lehetne mutatni, csak egy biennálén. A Tretyjakov Galériának hozzáállása sajátságos. Kiválasztva az 1972-ben Vitalij Komarnak és Alekszandr Melamidnak köszönhetően létrejött Szoc-art témáját a múzeum az 1970-es évektől mutatta be a műveket, tehát a kiállítás 30 éves időszakot ölel fel. A bemutatott munkák közül többet régebben is kiállítottak mind a Tretyjakov Galériában más kiállításokon, mind más galériákban. A megnyitó napján még nem ragasztottak fel minden címkét, de képzőművészeti kiállítások törzsvendégei könnyen megismerték az alkotókat. Némely munkákat az előző Biennálén is bemutattak.
A szoc-art kiállítás megtekintése meglehetősen bonyolult. Az oroszországi kiállítás kurátora, A. Jerofejev megjegyezte, hogy ebben a stílusban nincs líraiság vagy romantika. A szoc-art egy ironikus párbeszéd a politikai stílussal, ami az apolitikus néző számára bizonyos problémákat jelent.
Vitalij Komar, a soc-art egyik szülőatyja elmondta: „Amikor a szoc-art kialakult, ez az épület még nem állt. A diktatúra mindig visszatérhet, ez lehetséges.” Az irónia, amelyet az alkotók felhasználnak műveikben, egyfajta gúnyolódás valakin, egyfajta önirónia. A szoc-art művészete harcol a bálványokkal, elsősorban önmagában.
A kiállításon változatos művészeti technikákat mutatnak be. Van hagyományos, vásznon való festészet, grafika, faszobor, bronz, más fémekből készült tárgyak. Leonyid Szokolov festő bemutatta, hogy a „Sarló és kalapács” szétnyitható egy dollár-kulcs segítségével. Ez egy dinamikus objektum, modern nyelven szólva interaktív. Az ilyen kiállítási tárgyak pedig nagyon tetszenek a gyerekeknek függetlenül a politikai helyzettől.
A fekete-fehér fénykép nem a múlt kortárs stilizációja, hanem valóban egy fénykép az 1970-es évekből, a legelterjedtebb fényképfajta a szovjet időkben a fekete-fehér volt. Nem hagyta ki a szoc-art a dekoratív művészetet sem, így a kiállításon láthatjuk Grisa Bruszkin fajansztányérokból készült falborító festményét, az „Ábécés igazságokat” (1998), amin az ábécé minden betűje szerepel. Találunk a kiállításon egy rögtönzött kijáratot a nyílt űrbe. A kijárat az űrbe egyfelől jelentős áttörés az egész emberiség fejlődésében, másfelől viszont ez egy szembetűnő politikai akció, nem véletlenül díszíti a hősök szkafandereit a büszke CCCP felirat. A művész kezében bármilyen tárgy művészetté olvad: az újság, a pad, a matrac a horgonnyal és a párnával.
A Szoc-art. Politikai művészet Kínában c. kiállítást kedden, március 6-án nyitják meg a látogatók előtt a vámolási nehézségek miatt. A népes kínai küldöttséget ez a tény nagyon elszomorította, mivel ez az első ilyen nagyszabású szoc-art kiállítás, ilyesmit a művészek még nem rendeztek Kínában, mert a szoc-art nem hivatalos stílus a szocialista köztársaságban. De a művészek reménykednek, hogy az oroszországi tárlat után a hatalom hozzáállása ehhez a művészeti irányzathoz megváltozik. A kínai alkotásokat egy málnaszínűre mázolt teremben állítják ki. A sajtótájékoztatón a kínai kiállítás kurátora, Xin-Don Cheng megjegyezte, hogy Kínában egy sor probléma van a kortárs művészettel, hogy a politikai hatalom visszafogja a kultúra fejlődését. Erre az orosz fél képviselői egyszerre felsóhajtottak: „nálunk is.” Xin-Don Cheng elmondta, hogy védi a kortárs művészet érdekeit. A művészettörténész és kurátor nem csak kínai kiállítások szervez külföldön, de más országok művészetét is elhozza Kínába. Xin-Don Cheng szeretne létrehozni Kínában egy magánmúzeumot a kortárs művészet számára, de jelen pillanatban ez tilos.
A kínai kollégák azt is megjegyezték, hogy nagy érdeklődéssel ismerkedtek a Tretyjakov Galéria Lavrusinszkij utcai kiállításával, azokkal a képekkel, amelyen eddig csak reprodukciókból ismertek. Tavaly a Tretyjakov Galéria Aranykártya címmel egy nagy kiállítást rendezett Pekingben orosz műalkotásokból, a kiállításra készítettek egy katalógust kínai nyelven, amelyet kínai múzeumoknak és könyvtáraknak ajándékoztak.
Eredeti: http://museum.ru/N30299