Koszovó függetlenségének kikiáltása óta gyorsan peregnek az események: Grúziában. Amikor Oroszország nem tett semmit Koszovó függetlenné válása ellen, bármennyire az ellenkezőjét állították előtte, már lehetett sejteni, hogy valamire beváltják ezt a külpolitikai (vagy még szebben: "geopolitikai" - ez a kifejezés ugye általában a térképek átrajzolását megelőző időszakokban jön divatba) zsetont. Most már tudjuk, mire: Abháziára és Dél-Oszétiára.

Valerij Kenjajkin, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentette, hogy a március 5-én és 7-én függetlenségüket kikiáltó területek élvezik Oroszország bizalmát, és ha Grúzia bármilyen lépéseket fontolgatna, jobb, ha tudja, háború árán is segítik az új országokat. Ezek súlyos szavak, ráadásul, ha azt is figyelembe vesszük, hogy Grúziában éppen egy hónap múlva, május 21-én lesznek a választások, akkor a rövidlátó politikusok kedvenc eszközeként szolgáló háborús konfliktus (hiszen külső veszély esetén a hatalmon levőket jobban szeretik) kiéleződésétől komolyan tarthatunk. Kenjajkin a NATO-t (Grúzia NATO-tagságához ez az egész ügy érdekesen járul hozzá) és az Egyesült Államokat is kritizálta, nehogy bele akarjon avatkozni Grúzia és Oroszország ügyeibe. Ezek után némileg meglepő módon, de legalább némi reményt nyújtva a konfliktus békés, tárgyalásos rendezésére szólított fel.
Valószínűsíthető, hogy nagy lesz a felháborodás, talán még egy EU-ejnyebejnye is elhangzik Oroszország felé. És erre jön majd a jóelőre bekészített válasz: és Koszovóval mi a helyzet?